Az előadáshoz kapcsolódóan és több középiskolával együttműködésben létrejött projekt lezárásaként a Káva Kulturális Műhely és a résztvevő diákok április 29-én egy utcai performansz keretében állítottak emléket az eseményeknek. A járókelők közül többen csatlakoztak a néma akcióhoz, határozott választ adva a kérdésre: akarunk-e emlékezni?

A színházi játék alapja a 2008/2009-ben romák ellen elkövetett magyarországi gyilkosságsorozat. A kiinduló ötletet egy újsághír adta, melyben egy Magyarországon élő külföldi szobrászművész emlékmű-tervét több érintett falu önkormányzata is visszautasította.

A Káva a színház és a dráma eszközeit használva, a résztvevőkkel közösen vizsgálja emberség és előítélet viszonyát. Milyen módon van nekünk felelősségünk egy olyan ember halálában, akit nem is ismertünk?

Egy jellegzetes polgármesteri reakció: „Nem vagyok a magam ura. Az embereket kell képviselnem. Ők pedig nem szeretnek tragédiákra emlékezni. Nem szeretik bűnösnek érezni magukat. És igazuk is van. Megtörtént. Nem tehetünk róla. Felejtsük el.”