Egykori színháza, a Bolsoj vezetői, táncosai, az orosz művészvilág képviselői megrendülten nyilatkoztak a híres balerináról. Vlagyimir Urin, a Bolsoj vezérigazgatója nagyszerű balerinának, nagyszerű asszonynak és különleges személyiségnek nevezte őt. Szvetlana Zaharova, a teátrum primabalerinája szerint Pliszeckaja testesítette meg a Bolsojt, már életében legendává vált.

Pliszeckaja a hattyú halálát utánozhatatlanul táncolta. Sokan nem tudják, hogy az állatkerti hattyúkat figyelve leste el a mozdulatokat. Az Egyesült Államokban élő Mihail Barisnyikov orosz-amerikai balettművész is a balerinának ezt a szerepét emelte ki, amelyet Pliszeckaja még 61 éves korábban is eltáncolt. Barisnyikov korunk egyik legkiemelkedőbb balett-táncosának tartotta Pliszeckaját.

Többen miatta választották a balettet és követték őt a művészi pályán, köztük Nyikolaj Ciszkaridze, a szentpétervári balettakadémia vezetője, a Bolsoj egykori vezető táncosa.

Az orosz állami vezetők a hazai kulturális élet pótolhatatlan veszteségének tartják a balettlegenda halálát. Dmitrij Medvegyev kormányfő a Facebook közösségi oldalon reagált azonnal a "zseniális balerina" halálhírére, aki szavai szerint a művészet, a szépség, a jóság és a méltóság ritka kompozícióját alkotta.
"Mindannyiunk számára ő marad a páratlan hattyú, a szenvedélyes és finom hattyú, az utánozhatatlan Anna Karenina, a könnyűvérű Kitri (a Don Quijote- című balett női főszereplője)" - emlékezett meg Vlagyimir Megyinszkij orosz kulturális miniszter Pliszeckajáról.

Az orosz televíziós csatornák a neves balerina legfontosabb szerepeiből sugároztak vasárnap részleteket. A Rosszija állami televízió kulturális csatornáján a Carmen-szvit című balettet ismételték meg, amelyet 1967 április 20-án mutattak be először a Bolsojban. Alberto Alonso kubai táncos-koreográfus kimondottan Pliszeckajának szánva állította színpadra a művet Georges Bizet és a balerina férje, Rogyion Scsedrin zenéjére.
Scsedrin írta az Anna Karenina című balett zenéjét is, amelyben Pliszeckaja nemcsak a címszerepet táncolta el, hanem először próbálta ki magát koreográfusként.

A valamikori "nép ellensége" - akinek édesapját 1938-ban a sztálini üldöztetés áldozataként végezték ki - tehetségének és akaratának, valamint annak köszönhetően vált a szovjet, majd az orosz és a világ balettjének csillaga, hogy anyai nagynénje, Szulamif Messzerer balett-táncos és balettpedagógus vette magához, amikor édesanyját is letartóztatták és száműzték. A nagynéni íratta be Maját a moszkvai balettiskolába, amelyet 1943-ban végzett el és abban az évben fel is vették őt a moszkvai Nagyszínház balett-társulatába, amelynek visszavonulásáig tagja volt.

1991-ben férjével Münchenbe költöztek, de nem szakadtak el Oroszországtól. Végrendeletében azt kérte, hogy Németországban búcsúztassák el, a hamvait pedig szórják szét Oroszország felett.