Hétfő (május 25.) Bányavirág

Amúgy se szeret itt senki senkit. Mindenki csak a saját érdekét nézi kegyetlenül, mindenki csak iszik, és feszt kesereg a saját sorsán, mindenki csak vágyakozik, közben otthon ül a szürkeségben, néha pedig próbálja kommunikálni a világ felé, hogy ő valamit szeretne. Amíg működött a bánya, addig nem így volt, de most már nem működik, a tulajdonos pedig, Iván apja, a halálos ágyát nyomja. Mégis minden kegyetlenség, látszólagos ridegség ellenére valahol mélyen, az elfojtások sivár üressége mögött hatalmas érzelmi viharok tombolnak. (Nyulassy Attila)

A teljes, 7 pontos írás itt.

Kedd (május 26.) Az anyu én vagyok

A mesékből már kinőtt, de a nagykamaszkoron még innen lévő, 10-14 éves korosztálynak szóló, hazai kortárs darabból nincs túl sok. Nézzük, mit kínál nekik Az anyu én vagyok! A főszereplője egy 11 éves kislány, ma már tipikusnak számító családi viszonyokkal: elvált szülők, egy hamarosan megszülető féltestvér apai részről és egy pótapuka-jelölt az anyai oldalon. A sportos, fociőrült Mesi a nomen est omen jegyében Messiért rajong, és persze, van egy fiú is a közelében. A történetnek ez a része teljesen hétköznapi és ismerős lehet a potenciális közönségnek, így lehetőséget ad az azonosulásra. Mindehhez – Mesi tudós nagypapájának köszönhetően – egy, több helyről ismerős „más bőrében ébredtem” szál kapcsolódik. Így aztán Mesi és anyukája belekóstolhatnak egymás életébe. (Turbuly Lilla)

Az egész kritika itt olvasható, 7 pontos.

Szerda (május 27.) Szélben szállók

A mesében és a pszichoanalízisben nem csupán az ágy a közös, hanem elsősorban a saját történetre való igény, de ebben az emberi szükségletben érnek össze eposzok, regék, családfák és nagy lódítások is. A Szélben szállók egy történetkeresés története, amelyben egy lány elmeséli, hogyan kereste meg saját eredetét, és a nézők maguk is részt vehetnek ebben a keresésben. Mielőtt beengednek minket a játéktérbe, még tisztázzák velünk, hogy ez nem egy szokványos darab, hanem egy színházi nevelési előadás. Márpedig amikor egy színházi nevelési előadás felső tagozatos általános iskolásokat céloz meg, akkor nem árt, ha a recenzens egy korban ideillő társ mellé szegődik. Még akkor is, ha partnere a részvétel hallatán azonnal a középső sor közepét javasolja ülőhelyként. (Török Ákos)

A teljes, 7 pontos szöveg itt.

Csütörtök (május 28.) Asszony a fronton

Vannak dolgai az életünknek és a mások életének, amiket nem lehet elmesélni, vagy csak nagyon nehezen, sajátos fénytörésben. Nem csak az átélt borzalmak miatt nem, hanem az átélés személyre szabott szűrője sem enged könnyű folyást a mesélésnek. Polcz Alaine Asszony a fronton című önéletrajzi írásából Székely Kriszta egy monodráma és egy színmű között oda-vissza járó előadást rendezett. A mesélés belső kényszere, öngyógyító, önmegértő volta bevon bennünket ebbe az egyszerre mély és önfeledt elbeszélésbe. Melyben hol Alaine maga, hol pedig a többi szereplőn keresztül és velük együtt szövi az élhetetlen fájdalmat magától értetődő mindennapisággá. (Csatádi Gábor)

A teljes, 7 pontos szöveg itt.

Péntek (május 29.) Karamazov testvérek

Őrülete elkerülhetetlen, mégis, küzdelme az emberi létezés legvégső dilemmáira kérdez rá. Mellette Aljosa (Rétfalvi Tamás) gyakran csak asszisztál az előadásban. Elsősorban figyel és szörnyülködik az olyan kijelentéseken, mint, hogy nincs olyan hatalom vagy mennyország, ami kárpótolhatná az életben elszenvedett borzalmakért az emberiséget. Az utolsó, felemelőnek szánt üzenet azonban Aljosáé: ha mindenkire figyelünk és küzdünk egymásért, akkor talán mégis elérhetünk valamit már itt a földön is. Monológja közben a nézőtéri fények felgyulladnak, a háttérben kivetítve láthatjuk a közönség egyes tagjait. Ez aligha oldja fel Iván jóval erősebben ábrázolt kétségeit, csupán egy másik nézőpontot kínál – a konzekvenciát a nézőnek kell levonnia. (Hajnal Márton)

A teljes, 7 pontos szöveg itt elérhető.

Szombat (május 30.) New York-i komédia

Az este egyértelműen Básti Juli jutalomjátéka, aki éles cinizmussal és maró gúnnyal alakítja az alkoholista pszichológust, aki egyfajta Dr. House- és Szörnyella De Frász-keverékként oszt ki mindenkit és hisztizik nagy elánnal a színpadon, végig teljesen hű maradva ahhoz a közmegegyezésen alapuló elmélethez, miszerint a leginkább kezelésre szoruló páciensek maguk a pszichiáterek. Játéka minden pillanatban élő, kisujjból, egy gesztussal, egy hangsúllyal képes megteremteni a komikumot, de Rudolf Péter kizsigerelt és felszarvazott, ennek következtében önmagából kissé kifordult tanárembere, Gesztesi Károly felszínen tenyészbika jellegű, belül kétségbeesett kamaszfiúja, Nagy-Kálózy Eszter szerény képességű, teljes sötétségben élő, kiöregedőben lévő sztereotip, de ripacsériától mentes, arányos plázacicája, és Radnay Csilla e.h. finom, ártatlanságot sugárzó színpadi jelenléte is mind-mind élvezetes, autentikus alakítások. (Ugrai István)

A teljes, 8 pontos kritika itt.

Vasárnap (május 31.) A Bernhardi-ügy

Lehet-e egy összeegyeztethetetlen világnézetek, kibékíthetetlen érdekellentétek, kisstílű árulások és nagystílű hazugságok uralta világban morálisan következetesen cselekedni, és érdemes-e egyáltalán, vagy pedig a legjobb, ha megkötjük a magunk kis alkuit, hogy aztán némi rossz lelkiismerettel, mégis elégedetten élhessünk? Csak szent eszközökkel törjünk szent célunk felé, vagy a jó cél érdekében megengedhetőek-e rossz eszközök is? Ilyen és ehhez hasonló morális kérdések merülnek fel Arthur Schnitzler A Bernhardi-ügy című drámájában. Már a bonyodalmat elindító esemény is a helyes cselekvés kérdéséről szól, és két egymással összeegyeztethetetlen erkölcsi alapállás csap össze benne: a keresztény nézet, miszerint a haldoklónak fel kell adni az utolsó kenetet, hogy bűneit megbánva járulhasson „az Úr színe elé”, és egy nem vallásos megfontolás, miszerint ha a haldokló nem tudja, hogy meg fog halni, hagyni kell, hogy ebben a tévhitben, talán bűnösen, de boldogan távozzon az árnyékvilágból. A két ellentétes álláspontot Reder plébános és Bernhardi doktor képviseli, és összecsapásuk meg is maradna személyes konfliktusnak, ha nem kerülne ki a pitiáner érdekharcok és a kicsinyes politikai küzdelmek mezejére. De kikerül, és kezdetét veszi a politikai boszorkányüldözés, amely szétszálazhatatlanul összefonódik az Erzsébet klinikán folyó belső hatalmi harcokkal. (Kiss Csaba Bendegúz)

A teljes, 7 pontos szöveg itt olvasható.