Hétfő (Június 8.) Szókratész védőbeszéde
Ne feledjük, ezek Szókratész gondolatai. Húsba vág azonban, mert közéleti történéseinkben szinte mértani pontossággal tetszenek vissza mindazon cselekedetek, amelyeket Szókratész elvetni javasol. Akár csak abban, hogy a vád ne a szavak jelentésével való játék legyen. Vagy abban, hogy az embert a vagyoni körülményei determinálják. Vagy abban, hogy a puszta gondolkodás, a vélemény kifejtése jobb esetben neheztelést von maga után. Rosszabb esetben pedig halált, mi mást. (Ugrai István)
A teljes, 10 pontos írás itt olvasható.
Kedd (Június 9.) Cukor Kreml
A Kamra előadásához Kovács D. Dániel rendező és Fekete Ádám dramaturg készítette a novellafüzér színpadi szövegkönyvét, tanítanivaló dramaturgiai kreativitással. A színpadi szöveg végigvisz egy fő történetszálat – ez az opricsnyik vezér Papa (Lengyel Ferenc) háromfős különítményének története – a kisebb sztorik pedig vagy részeivé válnak a fő sztorinak, vagy mintegy közjátékokként jelennek meg. Szorokin könyve inkább csak apropó volt: az alkotók a tizenhat novellából csak keveset dolgoznak fel, és azokat is olykor jelentősen átírva, ehelyett a kötet világát próbálják megidézni. Az előadás világa még sötétebb, még kegyetlenebb, mint a könyvé. Itt már cukor-Kremlek sincsenek. (Kiss Csaba Bendegúz)
A teljes, 7 pontos szöveg itt olvasható.
Szerda (Június 10.) Koldusopera
Valahol ott kezdődik a jó színház, hogy gondol valamit a szövegről, gondol valamit az előadásról, gondol valamit azokról, akik nézik, és legfőképpen arról van elképzelése, hogy mindezeknek mi közük lehet egymáshoz. Egy Brecht-rendezésnél ráadásul ezek az alapvetések annyira evidensek, hogy mindez önmagában nem is elég a jóhoz. Bodó Viktor és a Koldusopera többi alkotójának a gondolatai kellően nyugtalanítóak ahhoz, hogy az intellektus értelmestül, érzelmestül és érzékestül fészkelődni kezdjen, ám ezt a pezsdítő nyugtalanságot az előadás helyenként elejti. (Török Ákos)
A teljes, 7 pontos szöveg itt.
Csütörtök (Június 11.) Árva csillag
Az 55 éves, gyámoltalan, szentimentális kultúraszervező, akit nem mellesleg eleddig elkerült Erato ölelése is, a jófajta magyar pálinkát issza lelkesen, miközben Andreát, akit az Andrea Angyalevna névvel illet, plátói szerelemmel követ mindenfele, így hódolva az orosz romantikusok előtt. Rajta már nem is látszik az ital (az lenne meglepő, ha épp nem lenne benne), de szolidan, szendén éli végtelenül szürke és egysíkú életét, amelyet egy ingatlanbiznisz megzavar, és rögtön ufókat kezd el látni, akiknek pálinkával üzemelő űrhajójából éppen kifogyott a szufla. Ufóként azonban nagy feltűnést keltenének a lények, úgyhogy cigányasszonyokká változnak, és feltett szándékuk szerint nekiindulnak Skóciának, a tiszta erjesztett italok Paradicsomának, hogy még azelőtt továbbmehessenek, hogy a gonosz nagyúr megérkezne, és elrabolná az ufóhercegnőt. (Zsedényi Balázs)
A teljes, 8 pontos írás itt olvasható.
Péntek (Június 12.) Faust II.
Míg a Faust első részének története belefulladt Schilling rendezői ötleteinek mélyvízébe, addig a második részt épp ötlethalmaz volta teszi izgalmassá. Itt már a Goethe-mű cselekményének és a szereplőinek szintjén is egy végtelen burjánzást látunk, ehhez adódik még hozzá az ugyancsak burjánzó díszlet, és ebben a szürreális törvényszerűségek között működő világban az őrültebbnél őrültebb ötletek is megtalálják a helyüket. Monori Lili mint Mantó vécékefével oszt áldást, Haumann Péter mint Thalés a szobában horgászik, Székely B. Miklós mint Khirón egy kétkerekű kocsival húzogatja Máté Gábort a színpadon, a harmadik Phorkyas egy guminő, ésatöbbi, ésatöbbi. Hogy mi történik a színpadon, hogy egyáltalán van-e értelme annak, ami történik, mindez másodlagossá válik, ehelyett maga a szürreális ötletkavalkád tolakodik az előtérbe. (Kiss Csaba Bendegúz)
A teljes 7 pontos írás itt olvasható.
Szombat (Június 13.) Vámpírok bálja
Persze ez az este nem a nagy igazságok megfejtéséről szól. Ám az elvitathatatlan, hogy Feke Pál vámpígrófja tökéletes alakítás, mind tiszta, rockoperás hangszínében, mind az arisztokrata fensőbbséggel végigjátszott karakterben, Sándor Dávid beszédtechnikailag bitang nehéz professzora és Rákász Dániel debilje egyszerűbb, de ugyanolyan hibátlanul kivitelezett munkák. Vérprofi előadás, ami vámpír- és musicalimádatra való tekintet nélkül is bátran megtekinthető. (Zsedényi Balázs)
A teljes, 8 pontos írás itt olvasható.
Vasárnap (Június 14.) Hoppá-hoppá!
A mese legszebb motívuma Dönci motivációja: nem akar elszakadni Lizától. A cica, aki egyszerre játszótárs és a felettes ént képviselő anyafigura, nem igazolja érvekkel a szabályokat, és a mese nem válik száraz példázattá. Ilyen szempontból megfelel a négyévesek életkori sajátosságainak, akik a kötelességek mögött még nem igazán keresik az okokat. A másik fél szeretetének kiérdemlése és az értékeivel való fokozatos azonosulás lesz tehát a hajtóerő Dönci számára. (Hajnal Márton)
A teljes, 8 pontos írás itt.
