*Hétfői premierajánlat* (július 27.): *Nem - De hogy nem? // Zsámbéki Színházi Bázis - Műemlék Rakétabázis // 20 óra
A Kaposvári Egyetem Művészeti Karának színművész hallgatói Kárpáti Pál rendezésében az erőszak témáját járják körül. A díszlet és a jelmezek Keresztesová Veronika munkái, dramaturgként Zsigó Anna működött közre az előadás létrejöttében, zenészként Csizmás András és Szabó Sipos Ágoston. Az előadásban szereplő színészek Gábri Nikolett, Gelányi Bence, Gyurkovics Zsófia, Hasenfratz Júlia, Lénárdt Laura és Pilnay Sára.
„Az interneten rengeteg nyomasztó vallomás és dokumentum olvasható az erőszakról. Változatos színházi- és képzőművészeti eszközökkel, valamint némi humorral megpróbáltuk érzelmileg eltávolítani magunktól a témát, hogy képesek legyünk továbbadni a bennünket is felkavaró történeteket. A már kész előadást Zsámbékon két - jazzben és elektronikus zenében egyaránt járatos - zenészbarátunk közreműködésével öntöttük új formába” - írja az előadás felvezetőjében a rendező.
A produkció a bemutatót követően még július 28-án lesz látható ugyanott, szintén este 8 órától.
*Keddi premierajánlat* (július 28.): *Prometheus // Soltis Lajos Színház, Zsámbéki Színházi Bázis - Zsámbéki Romtemplom // 20 óra
A munkabemutatóként megvalósuló előadás Aiszkhülosz Leláncolt Prométheusz című műve alapján születő "rítustanulmány", melynek rendezője Kozma András, jelmezei pedig Marton Mercédesz munkái. Az előadás főbb szerepeiben Benkő Péter Pál, Pesti Arnold, Bruckner Roland és Piller Ádám láthatóak.
Prométheusz mítosza az egyik legtitokzatosabb és legellentmondásosabb történet az európai kultúrában. Az égi és földi lét között közvetítő titán bűnében és bűnhődésében a tudás és a tudatlanság, az isteni és az emberi szándék ütközik egymással, miközben az örök kérdés kínzóan aktuális marad: érdemes-e áldozatot hozni másokért, akik talán nem is értékelik azt? A Soltis Lajos Színház fiatal színészeivel műhelymunka keretében készülő produkció egy sajátos, mozdulatokból, hangokból építkező oratórikus jellegű, rituális formanyelv létrehozására tesz kísérletet - olvasható a színlapon.
Az előadás másnap, július 29-én is látható lesz ugyanott, szintén este 8 órai kezdettel.
*Csütörtöki ajánlat* (július 30.): *Mulatság // Bárka Színház - Jurisics vár Lovagterem, Kőszeg // 20:30
Tehát a mindennapivá, a társaság részévé válás vágya vezérli mindhármójukat, pedig egyértelműen nem hétköznapi figurák, a társadalom szemében a „szürkék” alatt állnak, pedig ők legalább egyszerűségükben egyedi karakterek. Egyediek, tehát egyébként a „szürkéken” felülállnak. Ebből az következik, hogy a három egyszerű figurát kicserélhetjük társadalmi osztályokra, vagy akár személyekre és ekkor igen érdekes eredményt kapunk... Mindenesetre annyi bizonyos: a mulatságot mindannyian egész életünkben hajkurásszuk, néhol már eszeveszett módon, pedig csak kicsit kéne kiengedni, nem gondolni rá, és rögtön meglelhetjük - írtuk az előadásról.
10 pontos kritikánk teljes terjedelemben itt olvasható
*Csütörtöki premierajánlat* (július 30.): *Dömötör András // AlkalMáté Trupp - Jurányi // 20:30
A kilencedik éve tartó sorozat 2013-ig a Zsámbéki Színházi Bázison valósult meg, ahol nyaranta mindig más, az előző évben kisorsolt osztálytársukról vallottak az egykor együtt végzett színészosztály tagjai. Ebben az évben a rendezővé lett Dömötör András lesz az előadás témája, hagyományosan Máté Gábor a rendezője, és a látvány Kálmán Eszter munkája.
Eddig Járó Zsuzsáról (2007), Szandtner Annáról (2008), Kovács Patríciáról (2009), Máthé Zsoltról (2010), Mészáros Mátéról (2011), Péter Katáról (2012), Száraz Dénesről (2013) és Gál Kristófról (2014) készült darab.
“Ez egy szerződésszerűség egymás között, hogy ezt végigcsináljuk, ha van rá lehetőség” – mondta korábban Máté Gábor, hozzátéve: amikor kitalálta, hogy mindenki sorra kerül az osztályból, akkor ez azt is jelentette, hogy ez a munka 14 évig tart.
Véleménye szerint ezek az előadások olyanok, mint egy-egy fénykép, ami minden évben elkészül az osztályról. A főleg improvizációkból születő produkció a főhősök különbözősége miatt mindig más lesz, ám mindig szórakoztató formában, humorral és sok zenével dolgozzák fel a kiválasztott életét. “Ez szakmailag is nagyon izgalmas, hiszen mindig arról szól, hogy ki hol tart” – mondta Máté Gábor.
Az előadás a bemutatón kívül júliusban még 31-én látható este fél 9 órai kezdéssel, augusztusban pedig 1-én és 2-án két-két alkalommal, délután 6 órai, illetve esti fél 9 órai kezdettel.
*Pénteki ajánlat* (július 31.): *A Dohány utcai seriff // FÜGE - Művészetmalom, Szentendre // 20:30
Zsedényi Balázs írta az előadásról: Bár nehéz volt elhinni, a színlap komolyan beszélt: az előadás tényleg az első perctől az utolsóig vaksötétben játszódik. Mindössze egy halványan foszforeszkáló kis hold dereng a falon, egyébként tényleg nem lehet látni semmit. Ennek megfelelően az előadás előtt annak rendje és módja szerint elmondják, hogy ha valaki rosszul lenne, akkor jelezze, és az előadás megáll. És az előadás megállt: tíz perc sem telik el, és egy zseblámpával kikísérnek a színészek két embert. A többiek talán ekkor nyugodnak meg igazán: tényleg biztonságban vagyunk, tényleg van kiút. Innen van.
A történet szereplőinek jellemzően nincsen, pusztán azért, mert zsidók. Mert csak úgy tudtak túlélni és visszaemlékezni, hogy közben belehaltak. És ezzel gyorsan elejét veszem a további holokausztos kliséknek: úgyse lehet leírni, hogy mi volt. Elmondani sem. Átérezni pláne nem. Megérteni sem nagyon. Kicsit belepiszkálni viszont lehet, sőt, kell. És ha lehet, akkor ilyen biztos kezű vezetéssel, mint ahogy az alkalmi társulat teszi a Jurányiban, a Mohácsi testvérek irányításával.
A 9 pontos, teljes kritika itt olvasható
*Szombati ajánlat* (augusztus 1.): *Két nő // Titkos Társulat, Trafó, FÜGE - Zsámbéki Művelődési Ház // 19 óra
Hajnal Márton írta az előadás kapcsán: Tény még az is, hogy maga a történetvezetés meglehetősen álomszerű (ahogy közben álmokról is szól). A narratíva megannyi újrakezdést és hurkot rejt magában. Hősei határozatlanul lebegnek, helyettük sokkal inkább a motívumoké a főszerep, akárcsak Freud álomelemzéseiben. És végezetül tény, hogy a Két nő színházi eszköztára távol áll az illúziókeltés kellékeitől: jelképes mozdulatok és hangok, egy félbevágott ajtó, valamint krétával felrajzolt bútorok és szőnyeg. Ha valami összetörik vagy felgyűrődik, azt átrajzolják a színészek. Ráadásul mindez mozgásszínházzal és egy nagy adag improvizációval van megfűszerezve.
Túl ezeken a tagadhatatlan tényeken, a Két nő is, ahogyan Kárpáti Péter előadásai általában, mégis a valóság nagyon pontos ábrázolásával fog meg: túl a félhomályon, az álomszerű cselekményen és az előtérbe tolt színpadi nyelven, ott vagyunk mi. Mi, a saját hétköznapiságunkkal, ahogy nem történik semmi, ahogy megmutatkozik az emberi szeretet és nagyszerűség, miközben láthatatlanul felgyűlik a feszültség is, ami aztán szükségszerűen, kicsinyesen és ostobán, már-már abszurdan kirobban.
A 8 pontos írásunk itt olvasható
*Vasárnapi premierajánlat* (augusztus 2.): *A vámkisasszony // Zsámbéi Színházi Bázis, Manna Kulturális Egyesület - Zsámbéki Művelődési Ház // 20 óra
Kállai R. Gábor monodrámáját, amely egy díjnyertes novellára, Berzsenyi Dániel és Szabó T. Anna témába vágó verseire és egy színésznőre - Czifra Krisztára épülnek, Harangi Mária rendezi. A Don Juan mítoszt továbbgondoló előadás látványvilágát Nagy Viktória teremti meg, dramaturgként Szűcs Katalin Ágnes, zeneszerzőként Czifra Zoltán működik közre.
A vámkisasszony. Egy állami hivatalnok. Egy emancipált nő - a XVIII‒XXI. századból. És a csábítás - jobban mondva az elcsábíttatás lehetősége. Örök téma - választékos, ízes irodalmi nyelven, szokatlan közegben: egy fegyelmezett, önálló, középkorú nő jól felépített, kellőképpen szabályozott hivatali és magánélete – egész világa – fordul ki sarkaiból egy csapásra egy váratlan hír hatására... Alig egy lépésre a nézőtől - olvasható a színlapon.