2014. október 10. E föld befogad, avagy számodra hely
"Az utolsó jelenetben az áldozatok vakfoltjai is végleg eltűnnek a színpadtér hátrafelé szűkülő falairól, és vidám, pattogó zenére Némedi Árpád a tér közepén táncol. De a zárókép ettől csak még sötétebb lesz." - Csatádi Gábor írása itt.
2014. október 16. Tóték
"Ebben az Örkény-olvasatban totálisra nő a groteszk. Béres Attilának nincs szüksége hatvan év elteltével az aktualizálásra, mert minden tökéletesen elevenen hat. Hiszen ha körbenézünk, rengeteg Tótot, Mariskát, Ágicát és legfőképp megszámlálhatatlan sok dobozt látunk." - Csatádi Gábor írása itt.
2014. október 20. Petra von Kant
"A magány maximumát a cselekvés minimuma mondja el és feszíti pattanásig. Fassbinder szövege az alkotók keze között az egyén és a közösség közti meg nem értettség-történetté válik, amelyet a rendezés egy folyamatosan feszülő játékmodorban koreografál meg." - Csatádi Gábor írása itt.
2014. október 31 Jég-doktrínák – variációk a náci retorikára
"Két rendes, ,,jó polgár” sziluettje az eladás alatt végig az előtérben állt. A pokol játszódott le mellettük, és ők észre sem vették. Talán még most is ugyanúgy sétálgatnak. Hát, pont ez ellen tiltakozik itt minden." - Szabó Zsuzsa írása itt.
2014. november 6. W.S.Othello
"Zsótér Sándor legújabb rendezése felboncolta Shakespeare drámáját, de nem varrta össze. Magunkra hagyott bennünket, mégpedig számtalan izgalmas kérdőjellel. Színház a színházban, intellektuális kaland, ahol semmit nem nyújtanak át a nézőnek készen és fekete-fehéren." - Hajnal Márton írása itt.
2015. március 16. Erdély-Tündérkert
"Aggasztó kérdést vet fel az előadás: ahhoz, hogy megkezdhessük a fejlődést és az építkezést, vajon tényleg le kell előbb rombolnunk a kártékony korábbi rendszer írmagját is (vagy legalábbis hagyjuk, hogy önmagát semmisítse meg)?" - Dicsuk Dániel írása itt.
2015. május 7. Ernelláék Farkaséknál
"Mert Hajdu Szabolcs rendező nem kevesebbet tesz, mint a mai magyar társadalmat érintő problémákról hitelesen beszél, ami persze, még nem egyedülálló teljesítmény. De nem csak éles szemmel azonosítja be ezeket a problémákat (kihűlő házasságok, türelmetlen szülők, irigység, passzív agresszió, elvándorlás, satöbbi.), hanem valamiféle működőképesnek tűnő túlélési alternatívát is mutat, egy olyan markáns életszemlélettel átitatva, ami talán segít kiszabadulni abból a Tarr Béla-filmből, amelyben úgy hisszük, élünk." - Soós András írása itt.
