„Ritka az olyan darab, ami után a néző úgy hagyja el a színházat, mintha valami különösen élénk, meseszerű, lidérces álomból ébredne. Az agy megpróbálja összerakni a töredékes képeket az előadás látomásaiból, melyek erőszakosak, tébolyítók és a poklot idézik, mégis pozitív energiával töltik fel a nézőt.
Elsőre az ember azt gondolná, hogy a Demencia realisztikusan és ironizálva szól arról, hogyan viselkednek a magyarok a peremre sodródottakkal szemben. Ám az előadás hirtelen éles fordulatot vesz, a színház és a film műfajának elegyévé válik – egyszerre lesz operett, musical, illetve B-kategóriás, esetleg kézikamerás horrorfilm. A végeredmény pedig olyan társadalomkritika, amely minden előbb felsorolt formának legjellegzetesebb és legélvezetesebb elemeiből áll össze. (...) Kényelmesebb elfelejteni mindent, mint bármire is emlékezni. Mundruczó vegyíti a tényfeltáró dokumentumfilmet és a színházat – épp ez adja a Demencia érdességét. (...) A közönséget arra kényszeríti a rendező, hogy rögtön a színészek arcára meredjen. A kamera elidőzik a színészek tágra nyílt szemén, a sorsuk felett érzett kifejezéstelen értetlenségen, a hatás pedig szívszorító. Az ember akár nevethetne is az ironikus zenei betéteken vagy a véres erőszak-jeleneteken (néha a kettőn egyszerre), de a stilizált rétegek alatt Mundruczó rendezői szikéje a nézői zsigerekig hatol, emlékeztetve minket arra az emberi brutalitásra, melynek állandóan ki vagyunk téve, legyen szó szexizmusról vagy nyílt zaklatásról.” (*Corrie Tan, The Straits Times, 2015. augusztus 15.*)
„A Proton Színház Demencia című előadása olyan, mint egy hullámvasutazás. Az erős színészcsapat meggyőzően és megnyerően játssza el a karikatúrák alatt megbúvó valódi jellemeket. (...) A színdarab gondolkozásra késztet minket arról, vajon a társadalom és az egyén milyen döntéseket hoz, ha a fejlődés, a haszon és az erkölcs kérdése ütközik egymással.” (*Yane Usagi, Today Online, 2015. augusztus 16.*)
„A Szingapúri Nemzetközi Fesztiválnak talán az egyik eddigi legerősebb előadása a magyar Demencia, melyet a cannes-i díjnyertes film- és színházrendező, Mundruczó Kornél jegyez a Proton Színház társulatával közösen.
Mundruczó a különböző műfajok és technikák könnyed használatában jeleskedik igazán, és ezzel olyan változatos játékot teremt, amely a színháztól a musicalig, a filmtől a koncertig terjed. Lemegy a függöny, amikor az ember a legkevésbé számít rá; a többrétegű díszlet a horror házává csukódik össze, a színészek pedig dalra fakadnak és táncra perdülnek, amikor már nem találják a szavakat. Felkavaró, különös, kérlelhetetlen előadás. Politikai színház, amely ritka madár ebben az országban.” (*Helmi Yusof, The Business Times – 2015. augusztus 21.*)
A Demenciát a magyar közönség legközelebb október 18-án és 19-én láthatja a Vígszínházban.
*Kapcsolódó*
