7 ajánlat hétfőtől hétfőig, a hét 7 napjára, 7 vagy több pontot kapott előadásokból. A 7 óra 7 jövő heti ajánlója a hét utolsó napján, este 7 óra 7 perckor.

Hétfő (december 14.): Liliomfi / Örkény Színház, Budapest

Mindig is népszerű volt a színházcsinálók körében Szigligeti Ede klasszikusa, az elmúlt években egyenesen cunamiként söpört végig a hazai színpadokon. A több felejthető hozzányúlás mellett a kevesebb kifejezetten szerencsés egyike Mohácsi János nevéhez fűződik. Mohácsi Istvánnal a tőlük megszokott módon cifrázzák és teszik jelen idejűvé a régmúlt, egyébként sem eseménytelen történéseket.

           Liliomfi - Für Anikó, Polgár Csaba, Törőcsik Franciska, Máthé Zsolt (fotó: Gordon Eszter)

Ugrai István kritikájában 8 pontosra értékeli az előadást, és a honi gazdasági unortodoxia felől olvassa azt: „A Mohácsi testvérek Szigligeti Ede nyomán elkövetett Liliomfija egy másik világ: itt minden csak félkész, minden csupán skicc (…) valódi színház, amelyben felelőtlen emberek keresik az inkább rövid, mint hosszú távú megoldásokat életük felmerült problémáira, és általában a lehető legrosszabb megoldást választják.”

Kedd (december 15.): Leenane szépe / Centrál Színház, Budapest

Martin McDonagh hasonlóan a pusztulás drámaköltője Írországban, mint Székely Csaba Erdélyben. Egy negyvenes nő (Pokorny Lia játssza) egy szürke kisvárosban él, és ez az élet nem áll másból, mint zsarnokian szörnyeteg anyja (Pogány Judit alakítja) ápolásából. Gigor Attila rendezett groteszk tragédiát a darabból.

            Leenane szépe - Pokorny Lia, Pogány Judit (fotó: Mészáros Csaba)

„Gigor Attila rendező inkább a hangulatokra és a két főszereplőre helyezte a hangsúlyt, semmint az őket körülvevő, társadalmi értelemben vett környezetre. (…) Anya-lánya szerepében az említett „remek színésznő” titulust Pogány Judit és Pokorny Lia érdemlik ki – Gigor Attila rendező legfőbb érdeme pedig az, hogy a McDonagh által ábrázolt, és a Centrál alkotócsapata által realistán megteremtett közegben hagyja őket játszani” – írta az előadásról Dicsuk Dániel, aki kritikájában 7 pontot adott az előadásnak.

Szerda (december 16.): romance.com / Rózsavölgyi Szalon, Budapest

Ha egy előadásban Molnár Piroska az egyik szereplő, nem kell sokáig gondolkodnunk azon, hogy érdemes-e megnézni. Ezúttal - Sipos Vera, Formán Bálint és Domokos Zsolt mellett - Jordán Tamással teszik tartalmas szórakozássá Hindi Brooks vígjátékát.

            romance.com - Molnár Piroska, Jordán Tamás (fotó: Éder Vera)

Turbuly Lilla egy caffe lattéhoz hasonlítja az előadást kritikájában, amelyben 8 pontosra értékeli Dicső Dániel rendezését: „A romance.com már a címével sem árul zsákbamacskát: romkom ez a javából. A nem túl eredeti alapanyagból egy üde, szerethető, derűs előadás született a Rózsavölgyi Szalonban, és ez igen nagy százalékban Molnár Piroskának és Jordán Tamásnak köszönhető.”

Csütörtök (december 17.): Vakság / Nézőművészeti Főiskola / helyszín: Katona József Színház, Budapest

Nem is olyan régen már ajánlottuk Scherer Péter rendezését, hogy most megint ezt tesszük, annak két oka is van: nagyon jó az előadás, és független alkotásként, mivel nem tud repertoáron lenni, kevés lehetőség van arra, hogy megnézzük. Most a Katona fogadta be az előadást – a lehetőség tehát adott.

           Vakság - Sárosdi Lilla (fotó: Dudás Ernő)

Nyulassy Attila 9 pontosra értékeli kritikájában a látottakat: „Ugyan a Sárosdi Lilla játszotta Lilla valamikor nemrég veszítette el látását, és ezért nem kevés lelkitusán esik át, de ezek során szemmel láthatólag nem deformálódik, nem válik sem furcsa ufóvá, sem valami metadimenzionális lénnyé. Ember marad. És míg ebben bizonyosságot nyerünk, nem mindennapi kalandokban részesít minket a Vakság.”

Péntek (december 18.): Én a szabadságot választottam / Maladype Színház

Balázs Zoltán a keresetlen közvetlenség hangján nyúl a szabadság témájához egyszemélyes előadásában. Viktor Kravcsenko nagysikerű könyvét előbb kiadta, most előadja, majd egy színházi nevelési előadás formájában dolgozza tovább a Maladype.

Én a szabadságot választottam - Balázs Zoltán (fotó: Toldy Miklós)

„Hangulatában leginkább egy baráti összejövetelre emlékeztet, ahol borozgatás közben az egyik srác pengetni kezdi a gitárját. (…) Az azonosulás mögött álló palástolatlan, őszinte lelkesedés pedig kétségtelenül hat a hallgatóságra is” - írja kritikájában Hajnal Márton, aki 7 pontosra értékeli az előadást.

Szombat (december 19.): Bárkibármikor / Pintér Béla és Társulata / helyszín: Átrium Film-Színház

Pintér Bélát látni kell. És mivel ezt sokan tudják, szinte lehetetlen jegyet kapni rá a Szkénébe. Most az Átrium jelentősen nagyobb nézőtere olyan sansz, amit nem kellene kihagyni.

           Bárkibármikor - Friedenthal Zoltán, Pintér Béla, Szamosi Zsófia (fotó: Mészáros Csaba)

Hodászi Ádám írt kritikát az előadásról, amelyben 9 pontosra értékelte: „Fordulatos, izgalmas történet bomlik ki, összetett karakterekkel, ahogy azt a társulattól megszoktuk. A sztori esztétikai prevenció is lehet: ha egyre csak nyomjuk magunkba a hősöket és a nemes cselekedeteket, könnyen itt az aranylövés.”

Vasárnap (december 20.): Rosencrantz és Guildenstern halott / Vádli, Szkéné, Füge / helyszín: Szkéné

Képzeljük el, hogy belezuhanunk a világ kellős közepébe, ott is a Hamlet című darabba! A Hamletet leszámítva talán nem is annyira ismeretlen helyzet. Szikszai Rémusz rendezése ezt a Tom Stoppard által megírt abszurdot hozza létre, amit kiváló színészi alakítások és izgalmas összjáték tesznek maradandó élménnyé.

           Rosencrantz és Guildenstern halott - Kaszás Gergő, Nagypál Gábor (fotó: Mészáros Csaba)

Ahogy mindezt Török Ákos megfogalmazta kritikájában (8 pont): „Nem jönnek sehonnan, a középre irányuló, sárgásfehér fényben azonnal ott vannak: eredetüket és céljukat firtató, vissza-visszatérő kérdésük így jogos, ám már csak érzéki élményként is értelmetlen. (…) A két (öreg)diák alakját a szerepre való finoman és folyamatosan reflektáló színészi játék teszi komikussá: mint akik mindent tudnak erről a két figuráról, akik nem tudnak semmit semmiről.”