Illés Gabriella, a Játékkészítő producere nem volt maradéktalanul elégedett a tavalyi előadással, de tanultak a hibáikból.

Mind a közönség, mind a színházi szakma elég vegyesen fogadta a tavaly nagy csinnadrattával beharangozott A Játékkészítőt, mely december 26. és 29. között idén is látható lesz, ezúttal a Syma Csarnokban. Az alkotók azonban – talán a tavalyi évből okulva – idén új csapattal vágtak neki az előkészületeknek, és ígéretük szerint jelentős mértékben átalakítják a produkciót. A tavalyi és az idei előadásokról Illés Gabriellát, A Játékkészítő megálmodóját és producerét kérdeztük.

Kezdjük az elején – tévés múlttal hogyhogy pont egy színházi vállalkozásba fogott?

Televíziós pályafutásom során kijártam a szamárlétrát, asszisztenstől szerkesztőn át producerig – utóbbi minőségemben leginkább a nagyformátumú élő show-kért feleltem, mint például a Megasztár vagy A Nagy Duett. E két projektnek az a sajátossága, hogy mi magunk fejlesztettük ki, és nem egy külföldi licencet vásároltunk meg. Így, mivel az élő műsorok előállítása terén tettem szert nagy tapasztalatra, amikor azon gondolkodtam, hogy saját vállalkozást szeretnék indítani, akkor mindenképpen egy dramatizált, élő produkció járt a fejemben. Ugyanakkor azt most is igyekszem hangsúlyozni, hogy A Játékkészítő nem egy klasszikus színházi előadás, hanem egy olyan giga-show, amely a különböző előadóművészeti elemeket (tánc, zene, látvány) ötvözi.

Az idei előadás egyik jelenete

Hogyan értékeli a 2014-es produkciót?

A tavalyi évben nagyon sok energiát fektettünk A Játékkészítőbe, ugyanakkor az én álomlistámon maradtak olyan pontok, amelyek tavaly nem valósultak meg. Idén 100%-ban úgy szeretnénk létrehozni ezt a produkciót, hogy az egy nemzetközi színpadon is megállja a helyét, és a tavalyi változatnak azért voltak olyan összetevői, melyekkel nem voltunk teljesen elégedettek.

A tavalyi stáblistán kevés színházi tapasztalattal bíró alkotót láttunk – idén ez az arány jóval magasabb…

Sok terület számunkra is újszerű volt, és sokat tanultunk az előző évből. A tavalyi stáblistánk sem volt jó, ugyanakkor egy klasszikus értelemben vett kőszínházi előadás alkotói csapata sem felelne meg a produkció igényeinek. Idén törekszünk arra, hogy ne egy emberre bízzunk nagy dolgokat, hanem egy jó és sokoldalú csapatot kell összeállítani. Ennek összehangolásáért a zenés színházi produkciók terén hatalmas tapasztalattal bíró Böhm György rendező felel.

Tavaly több mint 45000 néző látta A Játékkészítőt – mennyi elérhető potenciálja van még a produkciónak?

Ahogy azt folyamatosan kommunikáljuk is, az idei előadás sok tekintetben eltér majd a tavalyitól, így bízunk benne, hogy minél többen kíváncsiak lesznek azok közül is, akik tavaly látták. Ez volt az egyik célunk: elég sok újdonságot biztosítani számukra is. Emellett biztos, hogy sokan nem jutottak el tavaly, vagy azért, mert már nem kaptak jegyet, vagy mert még túl kicsi volt a gyermekük a produkcióhoz – őket is szeretettel várjuk idén. (A fotón Illés Gabriella producer látható.)

A jegyeladási adatokat nézve (valamint figyelembe véve a számos kedvezményt és nyereményjátékot) idén a tavalyinál kisebb az érdeklődés az előadásra…

Nem lehet a két évet teljes mértékben összehasonlítani – mi úgy vettük észre, hogy idén sokkal több nagyszabású karácsonyi rendezvény lépett ki a piacra (talán a mi sikerünkön is felbátorodva), így jóval erősebb a verseny a tavalyi évhez képest. Ennek ellenére boldogan jelenthetem, hogy már több mint 40 000 néző biztosan ott lesz a Syma csarnokban. De még mindig várjuk az érdeklődőket, örülnénk, ha a tavalyi nézőszámot tudnánk hozni idén is.

A Játékkészítő a tavalyi kritikákban kapott hideget-meleget – hogy élték ezt meg?

Nem csak egy gazdasági szervezet vezetőjeként gondolok a produkcióra, hanem a saját gyerekemként is, így nyilván érzékenyen érintettek, ugyanakkor úgy vélem, hogy bár a dicséreteknek örülünk néhány percig, nem tudunk belőlük tanulni, a kritikákból azonban sokszor igen. Persze, fájdalmas volt szembesülni a negatív véleményekkel, ugyanakkor sokszor fogalmaztak meg olyan gondolatokat, melyek egy részéről mi is tudtuk, hogy van bennük igazság. Ez akkor is igaz, ha például én nem is tartok valamit hibának, ugyanakkor több fórumon köszön vissza az, hogy mások igen, akkor azt érdemes legalább átgondolni – még akkor is, ha a vélemények sokszor a szerző személyes ízlését tükrözik.

A tavalyi előadások előtt-után több olyan hír látott napvilágot, miszerint néhány színész elégedetlen az alkotással és a próbafolyamattal. Ezek akkor milyen formában jutottak el Önhöz?

Ferenczi Orsolya menedzserrel, aki két művészt képviselt a tavalyi csapatban, többször is konfliktusba kerültünk, például az időpont-egyeztetések kapcsán, a főpróbaidőszak során, így velük idén már nem dolgozom együtt. Barátként váltunk el egymástól, de nem tudtunk közös nevezőt találni a félreértéseinkkel kapcsolatban. Bár úgy gondolom, hogy Bereczki Zoltán szenzációs volt a tavalyi előadásokban, de pont az általa elvállalt számos fellépés volt az egyik legkomolyabb nehezítő tényező a próbák során. A próbákból sosem elég, mindig lehetne többet és többet próbálni – ezt idén is próbáljuk a lehető legjobban megoldani.

            Próbafotó a tavalyi előadásról - Szabó Győző (fotó: Mészáros Csaba)

Mennyire lehet jó üzlet ma Magyarországon színházat (vagy épp nagyszabású show-t) létrehozni?

Magántőkéből működő társaság vagyunk, ráadásul ránk a TAO-kedvezmény sem vonatkozik, így nagyon érzékeny számításokon alapuló üzleti modellből dolgozunk. Nekünk úgy kell minden erőforrásunkat négy napra koncentrálnunk, hogy a nézők egy egyszeri és megismételhetetlen show-t lássanak. Üzleti szempontból A Játékkészítő akkor válhat majd igazán sikeressé, ha sikerül külföldre is értékesítenünk a produkció jogait.

Tehát A Játékkészítő jegybevétele után nem vettek fel TAO-támogatást?

A Tulipántündér Produkció nem olyan szervezet, amely TAO-támogatásban részesülhet (már csak azért sem, mert fiatalabbak vagyunk három évnél), ráadásul a befektetői hátterünk úgy vélekedik, hogy abban az országban, ahol a törvényalkotási folyamatok sokszor nem kiszámíthatóak, úgy kell rentábilissá tenni a vállalkozásunkat, hogy ezeket nem vesszük számításba. A bevételeink jelentős része a jegyeladásokból származik.

Az idei előadás egyik jelenete

Többször is említette már a külföldi terveket. A Játékkészítő története mennyire adaptálható más országba?

Úgy gondolom, hogy ez nem jelenthet problémát, hisz számos ország népmesei háttere nagyon hasonló a magyaréhoz, így az ottani gyerekeknek is ismerősek lesznek az általunk megjelenített mesefigurák. Idén is több producer és promóter érkezik majd hozzánk, hogy felmérje a lehetőségeket.

Említette korábban, hogy A Játékkészítő nem szimplán színházi előadás, ugyanakkor a produkció különböző elemeit korábban is láthattuk már más magyar színházi előadásokban …

Az, hogy mi színház, és mi show, véleményem szerint attól függ, hogy ezeket az elemeket milyen arányban vegyítjük – ha mi inkább a showműsorok irányába szeretnénk elvinni a produkciót, akkor a látványelemek fognak nagyobb hangsúlyt kapni. Ezt azért is szükségesnek látjuk, mert a produkció egy kőszínházinál jóval nagyobb térben fog játszódni, így az előadás fókuszpontjait is máshova kell helyeznünk. Mindemellett bízunk abban, hogy az idei show látvány terén (főleg a nagyon újszerű 3D mappingnek köszönhetően) tud majd újat mutatni a közönségnek.