Megújult premierajánlónkban nem csak mi beszélünk a bemutatókról, az alkotókat is megszólaltatjuk.
SZFEntivánéji álom / Színház- és Filmművészeti Egyetem, Ódry Színpad / január 15., 15 óra
Dömötör András nem csupán osztályvezető tanára az SzFE negyedéves hallgatóinak, de ő az előadás rendezője is. Dramaturgként Laboda Kornél segíti a munkáját, a zene Friedenthal Zoltán és Kákonyi Árpád, a jelmezek Kálmán Eszter, a színpadi mozgás Widder Kristóf munkája. (Dömötör András Goya Ha az értelem alszik, előjönnek a szörnyek című képét mellékelte a kérdésünkre adott válaszához.)
„Mi történik, ha az esküvődön beleszeretsz az anyakönyvvezetőbe? Szentivánéji álom - Máté Gábor és Dömötör András negyedéves növendékeinek előadásában. 13 színészhallgató eljátszik Shakespeare klasszikusából amit csak bír, az Oroszlántól az erdei páfrányig.” (Dömötör András)
Az előadás a bemutatót követően január 16-án este fél 11-kor is látható az Ódry Színpadon.
Tisztújítás / Komáromi Jókai Színház / január 15., 19 óra
Nagy Ignác komédiáját Tóth Tibor igazgató választotta ki, majd ajánlotta fel Keszég László rendezőnek. A komáromi színház ugyanis - amellett, hogy szükségét érzi egy ilyen színvonalas klasszikus bemutatásának – a darab bemutatásával többek között még arra is szeretne reagálni, hogy Szlovákiában tavasszal parlamenti választások lesznek.
„Ez egy 1843-ban írt vérbeli választási szatíra” – mondta el kérdésünkre Keszég László – „bizonyos társadalmi folyamatokat figuráz ki, konkrétan a választás intézményét mutatja meg egy “furcsa” szemszögből”. Arról is beszélt, hogy Parti Nagy Lajos frissítő átirata önmagában is egy nyelvi bravúr, régies, ám egyértelműen a mai világunkra vonatkoztatható mondatokkal. Ahogy a rendező fogalmaz, „az a fantasztikus - vagy sajnálatos -, hogy mióta Nagy Ignác megírta az eredeti művet, a közállapotok nem sokat változtak.”
Tisztújítás - próbafotó (Fotó: Majorfalvi Bálint)
Az alkotók a színház kérésére a komáromi teátrum forgószínpadát kihasználó, helyben játszott előadás mellett egy tájolásra alkalmas, utaztatható verziót is létrehoznak.
Az előadás januárban még 16-án, 22-én és 23-án este 7 órától, valamint 17-én délután 3 órától is látható a Komáromi Jókai Színházban.
Mario és a varázsló / Békéscsabai Jókai Színház / január 15., 19 óra
Thomas Mann lélektani thrillerét a közönségén uralkodó varázslóról és Marióról, aki megkísérel ellenállni neki, Zalán Tibor írta át a békéscsabai színpadra. Az előadás főbb szerepeit Gulyás Attila és Lehoczki Mihály alakítják. (A fotón Gulyás Attila látható, a felvételt az A-Team munkatársa, Nyári Attila készítette.)
Arra a kérdésünkre, hogy miért ezt a történetet választotta, Kovács Frigyes, az előadás rendezője azt válaszolta, hogy „az előadás üzenete ma hatványozottan aktuális. Egyre több a manipuláció körülöttünk, mindenki mindenkit manipulál: a média, a politikusok, a szomszédok, a házastársak. Válság van, a klasszikus értékek felborultak, és egyelőre nem látszik új értékrend, nem tudni, mikor áll fel. Lehet, hogy tíz, húsz, de az is, hogy akár kétszáz év kell hozzá. Addig a sötétben kell tapogatózni.”
Annyit még elárult, hogy a Zalán Tibor által átírt történet egy elképzelt magyar városban játszódik, és az ottani közösség figurái jelennek meg benne, de ennél többet már nem, mondván „rengeteg meglepetést tartogat a darab a közönség számára.”
Az előadás januárban egyetlen alkalommal látható a Békéscsabai Jókai Színház Ibsen stúdiójában.
Apátlanok / Örkény Színház, Budapest / január 15., 19 óra
Mikó Csaba díjnyertes drámáját Ari-Nagy Barbara dramaturg közreműködésével Gáspár Ildikó állítja színpadra. Az előadás szerepeit Kerekes Éva, Nagy Zsolt, Tenki Réka, Polgár Csaba, Takács Nóra Diána és Patkós Márton alakítják.
Gáspár Ildikó elmondta, hogy Mikó Csaba szövege azonnal beszippantotta: „Ez rólunk szól! Rólunk, akik a 70-es, 80-as években születtünk, rólunk, akik megszültük, felneveltük ezeket a gyerekeket, akik közül sokan ma már maguk is szülők, rólunk, akik megéltük és végigcsináltuk a rendszerváltást, rólunk, akik végignéztük, ahogy rendszerváltó szüleink egyre csalódottabbak lettek, rólunk, akik a 90-es években születtünk, és már semmit nem tudunk az egészről, de még mindig a saját bőrünkön érezzük, tapasztaljuk a következményeit.”
Apátlanok - próbafotó (Fotó: Gordon Eszter)
Arról is beszélt, hogy a próbafolyamat alatt hosszú beszélgetéseken és a saját élettörténeteikkel való szembenézésen keresztül közelítettek a drámaszöveghez. Ennek alapvető nehézsége a rendező szerint éppen abban áll, hogy vajon „képes-e az ember viszonylag elfogulatlanul feltárni - egyáltalán felidézni - hogy mikor hol tartott az életében, mik a jellegzetes hibái és erényei, hogy csakúgy történnek-e vele a dolgok, vagy megtanult tudatosan dönteni, gondolkodni, felelősséget vállalni a tetteiért?”
„A bizalom a legfontosabb, amit az ember ebben a helyzetben kaphat. És nem visszaélni vele - szintén felelősség” – fejezte be gondolatmenetét Gáspár Ildikó a közös munkáról.
Az előadás januárban még 16-án és 22-én, februárban 7-én, 16-án és 27-én is látható az Örkény Színházban. Minden alkalommal este 7 órai kezdettel.
Zorba, a görög / Miskolci Nemzeti Színház / január 15., 19 óra
Nikos Kazantzakis regénye a filmklasszikusok iránt érdeklődők számára az Anthony Quinn főszereplésével 1964-ben készült filmremekből is ismerős lehet. Musical-feldolgozását a Kabarét és a Chicagót is jegyző szerzőpáros, John Kander zeneszerző és Fred Ebb dalszövegíró írta. Az előadást, amelynek alapjául a Broadway-musical szolgál, ám az átkötő jeleneteknél a regényre is támaszkodik, Szőcs Artur állítja színpadra Miskolcon. A címszerepben, váltott szereposztásban Szegedi Dezső és Gáspár Tibor látható és hallható.
Szőcs Artur rendező az előadás kapcsán elmondta, hogy „a történet Zorba jellemében a pozitív gondolkodás, az optimizmus erejét mutatja meg, a nehéz körülmények között élő közösségben.”
„A darabban Zorba elmesél egy történetet Nikonak, az írónak, arról, amikor egy váróteremben találkozott egy törökkel. A két nép között évezredes ellentét feszül, a két férfi nem ismerte a másik nyelvét, mégis elkezdtek beszélgetni: tánclépésekkel. Azt gondolom, hogy ez a történet és Zorba jelleme azt üzeni nekünk, hogy ha ennyi lehetőségünk van a kommunikációra, akkor hagyjuk a haragot, a bosszút, a háborút, és inkább táncoljuk!” – fogalmazta meg a rendező az előadás alapgondolatát.
Szegedi Dezső az örök vándor és a bölcs filozófus figurájával való kapcsolatáról mondta el, hogy „Zorba temperamentuma és optimizmusa közel áll hozzám, de hogy ezt mennyire sikerül a színpadon visszaadnom, azt majd a néző fogja eldönteni.”
Zorba története januárban még 16-án, 17-én, 27-én, 28-án, 29-én, 30-án és 31-én is látható a Miskolci Nemzeti Színházban.
A csúnya kacsa / HOPPart Társulat, helyszín: Jurányi Ház, Budapest / január 16., 11 óra
Andersen jól ismert történetét Kolozsi Angéla írta színpadra, és a muzikalitásáról (is) híres HOPPart Társulat tagjai adják elő. Rendezőként Tengely Gábor teszi fel a 6 éves kortól felfelé, egészen a felnőttkorig ajánlott kérdéseket: Mit tehet egy kacsa, ha másnak születik, mint a többiek? Mit tehet egy kacsa, ha elveszti a családját? Mit tehet egy kacsa, ha nem találja a helyét a világban?
A csúnya kacsa - próbafotó
Az alkotók szerint: Andersen kérdései minden időben húsbavágóak, de különös aktualitást nyernek napjainkban. És a tó, amely körül a kacsafamília, a szarkák, a réti sas, a gólyacsalád, a vadludak, a vadászkutya, a kandúr, a tyúk és az idős hölgy élnek, különösen hasonlít egy kis országra, amit olyan jól ismerünk...
"Ne keveredj rossz társaságba, de ha mégis soha ne félj továbbmenni. És egyáltalán soha, soha ne félj továbbmenni. Nem a külső a fontos. De."
És e mellé sok zenét is ígérnek. Nagyon sok zenét.
Az előadás február 14-én, délután 3 órától is látható a Jurányi Házban.
