Premierajánlónkban nem csak mi beszélünk a bemutatókról, de az alkotókat is megszólaltatjuk.

Marie Antoinette / Budapesti Operettszínház / március 4. 19 óra és március 5., 19 óra

A Mozart!-ot és a z Elisabeth-et is jegyző szerzőpárosnak (Lévay Szilveszter és Michael Kunze) ez a darabja a Nagy Francia Forradalom korába viszi a nézőit. A két korábbi musicaljükhöz hasonlóan most is keveredik a történetben a történelem és a fikció. A fényűző életet élő Marie Antoinette-et, akit a népharag taszított le a trónról 1789-ben, nyomorúságos börtönévek után 1793-ban fejezték le. A másik, fiktív személy Margrid Arnaud nehéz sorsú, szegény lány, aki forradalmárnak áll, és akiről később derül csak ki, hogy az uralkodónő féltestvére. A darabot Kerényi Miklós Gábor állítja színpadra Lőrinczy Attila fordításában, a dalszövegeket az alternatív rock egykori ikonja, Müller Péter Sziámi írta. Olyan színészek lépnek fel az előadásban váltott szereposztásban, mint címszereplőként Polyák Lilla és Vágó Bernadett, illetve, Gubik Petra és Vágó Zsuzsi, valamint Szabó P. Szilveszter és Homonnay Zsolt. A rendezőt többek között az előadás aktualitásáról kérdeztük.

Az Operettszínház már a negyedik Lévay-művet tűzi színpadra (ebből Ön már a harmadikat rendezi). Mit tart vonzónak, és mi a rendezői kihívás ezekben a művekben, amellett, hogy Lévay Szilveszter maga fontos partnere a színháznak?

Lévay Szilveszter darabjai nem a hagyományos, ma divatos, szórakoztatás centrikus művek közé tartoznak. Komoly témák, az élet és a világ alapvető kérdései merülnek föl ezekben az alkotásokban, ez az, amitől vonzó és izgalmas. Lévaynál mindig keveredik a valóság és a képzelet, a történelem és a fikció – ráadásul ez zenében nagyon izgalmas keveréke a rocknak, popnak és kicsit a modern komoly zenének. Engem a gondolati kalandok és az érzelmi viharok foglalkoztatnak – és ezeket Lévay darabjaiban megtalálni vélem.

(A fotón Kerényi Miklós Gábor látható az előadás sajtótájékoztatóján.)

Miért lehet érdekes 2016-ban, Budapesten a Marie Antoinette?

Nagyon korszerű témák merülnek föl ennek a darabnak a kapcsán…A nőiség fontossága, a szépség, a divat valóságos értéke – de egyáltalán nem csak ezekről van szó… A csőcselékké válásnak a mindenkori forradalmakat kísérő jelenségéről éppen úgy szól ez a darab, mint az idegengyűlöletről, a bulvár újságok visszaélésének lehetőségeiről, a hatalom és manipuláció összefonódásairól – nem beszélve a világ egyik leghíresebb „karaktergyilkossági” ügyéről…Mindeközben szerelem és féltékenység, valamint szokatlanul erős jellemfejlődés vonul át a musicalen, így hát azt gondolom, nagyon jól választottunk.

Szivárvány havasán - Köpönyeg és palást / Weöres Sándor Színház, Szombathely / március 5., 19 óra

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2014-ben nyílt drámapályázatot hirdetett a Savariában született Szent Márton születésének 1700. évfordulója alkalmából. A nyertes pályaművet, Szombath András drámáját Babarczy László állítja színpadra. Az ősbemutató főbb szerepeiben Jordán Tamás, Kenderes Csaba, Trokán Péter és Endrődy Krisztián láthatók.

Köpönyeg és palást (próbafotó) - Trokán Péter, Jordán Tamás (fotó: Mészáros Zsolt / Weöres Sándor Színház)

A szentet alakító Jordán Tamást arról kérdeztük, hogy mi dolgunk lehet egy ókori keresztény történettel. „Az előadás azért időszerű 2016-ban, mert Szent Márton példamutatása ma is elszántan és ellentmondást nem tűrően száll szembe a meggazdagodással, a fényűzéssel és az elvilágiasodással, továbbá azért, mert a hit az ember életében ma is mindennél fontosabb” – válaszolta a színművész.

Az előadást márciusban még 9-én és 25-én is játsszák a szombathelyi Weöres Sándor Színházban.

Nem félünk a farkastól / Centrál Színház, Budapest / március 5., 19 óra

Albee kegyetlen látlelete egy társadalomról, egy házaspárról, akik lassan szedik ízekre egymást és önmagukat, az amerikai drámairodalom egyik fontos darabja. Nem nagyon van olyan dráma, aminek az előadásához ne jönnének jól kiváló színészek, a Nem félünk a farkastól viszont az a darab, amihez anélkül teljesen felesleges is hozzányúlni. A két főszerepet ebben az esetben Básti Juli és Rudolf Péter alakítja. Básti Julinak már sokszor fölajánlották Martha szerepét, de mindig nemet mondott, egészen mostanáig, amikor is a Centrálba szerződött Rudolf Péter, akinek szerepálma volt George figurája. Játszópartnereik Ágoston Katalin és Schmied Zoltán. Puskás Tamást, a rendezőt kérdeztük a készülő előadásról.

Nem félünk a farkastól (próbafotó) - Básti Juli, Rudolf Péter (fotó: Horváth Judit)

„Minket sem a két világrendet szimbolikusan összevető, sem a házasságot mint  poklot ábrázoló, egyébként helytálló értelmezés  nem érdekel. A 2016-os Centrál-bemutató két legfontosabb ambíciója: érvényre juttatni a mű - a szerző szándéka szerint is erős - humorát, és megmutatni, hogy kevés jobban összeillő párt hordott a föld, mint éppen George-ot és Martha-t. Értelmezésünk szerint ugyanis a darab témája az öregségtől, a haláltól való megriadás, a rémület, hogy nem fordítható vissza az idő kereke, tettük amit tettünk, hiába minden önámítás, már nem mi következünk.”

Az előadást márciusban 6-án, 10-én, 15-én és 22-én is játsszák a budapesti Centrál Színházban, minden alkalommal este 7 órai kezdettel.

Quixote / Miskolci Nemzeti Színház / március 6., 19 óra

A búsképű lovag történetét nem kell senkinek sem bemutatni. Azon túl, hogy kötelező olvasmány, filmek, rajzfilmek és színházi előadások sokasága tette közismertté az álomvilágban élő nyurga lovag és földön járó, köpcös fegyverhordozójának szállóigévé lett kalandjait. A miskolci teátrum most azt vállalja, hogy mindezt egy modern táncjáték formájában mutatja meg nekünk. Kozma Attila rendező-koreográfust kérdeztük az előadásról.

„Don Quijote történetét már számos formában feldolgozták, a regényből készült színdarab, film, musical, mi most egy modern táncjátékhoz vettük alapul a búsképű lovag kalandjait. A Miskolci Balett mindig igyekszik a feldolgozott anyagokat átültetni a mába, érthetőbbé, hétköznapibbá, fogyaszthatóbbá tenni, hogy a néző könnyebben tudjon azonosulni a látottakkal. A mi főhősünk egy ötvenes értelmiségi férfi, aki ugyanazokat az utakat és ugyanazokat a kálváriákat járja meg, mint Don Quijote.

Engem a Don Quijote-i vágyódások foglalkoztattak igazán, olyanok mint a tisztesség, a becsületet, a nőkhöz való viszony, és hogy mik azok a dolgok, amikkel egy humánusabb beállítottságú ember a mai korban kénytelen szembeszállni, amelyek miatt nem találja a helyét a világban. Az előadást kísérő zene is átíveli a korszakokat, egy XII. századi trubadúr dallal indul a darab, majd innen jutunk el Bachon, Sosztakovicson keresztül a zenei világ gerincét adó egészen modern, dubstep stílushoz. Bozóki Mara díszlet- és jelmeztervei is a mai kort idézik. A díszlet egy múzeumi tér, ami tulajdonképpen egy Don Quijote emlékszoba. Itt őrizzük azokat az eszméket, amik mára talán muzeálissá váltak: az erény, tisztesség, becsület, és minden, amit a búsképű lovag képvisel.”

Az előadás a bemutatót követően márciusban 12-én, 17-én és 30-án is látható a Miskolci Nemzeti Színházban, a Játékszínben. Minden alkalommal eset 7 órai kezdettel.

Babett hazudik / R.S.9. Színház, Budapest / március 6., 19:30

Németh Ákos drámája látszólag a tizenévesek problémájával foglalkozik, de igazából a mai Magyarországról, a mai magyar társadalomról rajzol megdöbbentő élességű képet. Ahogy erről maga a szerző ír: „Babett láthatóan egy álomvilágban él. Azt gondolom, hogy ez sok tizenévessel előfordul, és nagyon sokakkal megtörténik, nem kell ehhez tizenévesnek lenni. Babett ezt az álomvilágot egyszerűen nem engedi maga körül lebontani és egyre erőszakosabb lépésekhez nyúl ennek érdekében. Azt szeretném, hogy gondolkozzunk el azon, van-e joga az embernek ábrándokat építeni és azokat bármi áron elfogadtatni.”

Vidovszky György felolvasószínházként korábban már kétszer is megrendezte a darabot. A Kolibri Színház főrendezője a fiatalokhoz szóló színházcsinálás egyik hazai szakértője. Az R.S.9. Színházban készülő bemutatóban a korábbi előadásaiból jól ismert arcokkal lehet találkozni, mint például Császár Réka, Sipos Viktória, Makra Viktória vagy Krausz Gábor. Melléjük, a „felnőttek” szerepében most Kolti Helga és Pálfi Kata csatlakozik. A dráma szövegét Lőkös Ildikó dramaturg gondozza, aki már a felolvasószínházi változatokban is részt vett.

A darab tavalyi, újvidéki bemutatója után Apró Bakai Magdolna pszichológus a következőket írta a Magyar Szóban az előadással kapcsolatban: „Én nemcsak a fiataloknak ajánlanám a Babett hazudik előadást, hanem szülőknek is, akár szülőértekezletre vinném be a középiskolákba, hogy „essen már le a tantusz”: valamit nagyon helytelenül csinálunk – mi felnőttek is. (...) Talán lesznek még szülők, iskolaigazgatók, pedagógiai vezetők, pszichológusok, társadalomkutatók, akik szintén megnézik az előadást, szintén elborzadnak, és meghallják annak üzenetét: ismerni kell a fiatalokat ahhoz, hogy bizalmat építhessünk ki velük, és segíthessük őket elkerülni a bajt.”

Az előadás március 28-án és 29-én is látható a budapesti R.S.9. Színházban, este 7 óra 30 perctől.