7 plusz 7 ajánlat hétfőtől hétfőig, a hét 7 napjára, budapesti és vidéki előadásokból. A 7 óra 7 heti ajánlója minden csütörtökön, este 7 óra 7 perckor.

Megújult heti ajánlónkban szeretnénk teljesebb képet adni a hazai színházi életről, ezért a vidékiek mellé minden napra ajánlunk egy budapesti előadást is.

Február 29. (hétfő)

Moha és Páfrány / a kecskeméti Ciróka Bábszínház előadása a soltvadkerti Művelődési Központban (9:30, 11 és 14 óra)

Mohára és Páfrányra, a kicsi és gömbölyű, meg a magas, vékony erdei manóra a szülők biztosan emlékeznek a rajzfilmváltozatból. Václav Ctvrtek meséje alapján a jóval könnyebben kiejthető nevű Markó Róbert írt bábdarabot. Ebben a tél nélküli télben nem is nehéz átélni az alaphelyzetet: a manók órája, amelynek az órák helyett az évszakokat kellene mutatnia, megbolondul, a tél összekeveredik a nyárral, a madarak visszabújnak a tojásba és a levelek visszaszállnak a fákra. Mohára és Páfrányra marad a hamleti feladat, hogy viszzazökkentsék a kizökkent idő(mérő)t. A két főszereplőt Fülöp József és Ivanics Tamás mozgatja, de játszik még az előadásban Nyirkó Krisztina és Szörényi Júlia is. A rendező Bartal Kiss Rita.

Moha és Páfrány (fotó: ciroka.hu)

Ugyanezen a napon budapesti felnőttek számára egy sokkal kevésbé kedves, ám nem kevésbé szórakoztató történetet ajánlunk. A Belvárosi Színházban este 7 órakor kezdődik a Száll a kakukk fészkére című előadás Znamenák István rendezésében, és Szabó Kimmel Tamással az egyik főszerepben. (Kritikánk itt olvasható.)

Március 1. (kedd)

Boldogtalanok / Miskolci Nemzeti Színház (19 óra)

Füst Milán százéves darabját sokat játsszák az utóbbi években. Nem csoda, hiszen ez az emberi kapcsolatokat élveboncoló mű nem veszített az erejéből. A történet egyszerű: Húber Vilmos nyomdászmester évek óta az egyik nyomdászlánnyal, Rózával él, akit folyamatosan megcsal. Róza ráveszi egyik, különösen veszélyesnek tartott riválisát, Vilmát, hogy költözzön hozzájuk, így akarja megtartani a férfit, még azon az áron is, ha osztoznia kell rajta. Háromszögükhöz külső bolygók is kapcsolódnak: Húber anyja és húga, a már említett hentes és Húber volt iskolatársa, az orvos. A bonyolult kapcsolatrendszerré összeálló „társasjátékban” a gyengébbekre pusztulás vár, de a megmaradók „jutalma” sem lehet más, mint egymás és önmaguk folyamatos gyötrése.

Boldogtalanok (fotó: Miskolci Nemzeti Színház)

Szabó Máté miskolci rendezéséről Stuber Andreának ez volt a véleménye: „Szépen dolgoznak a szereplők, bár itt-ott fennakadtam szerepívek buktatóin. Ullmann Mónika Rózájának nagyon korai, féktelen kiborulásán. Harsányi Attila jókiállású, erőteljes Húberének titoktalanságán. Csökkent vonzerejűnek találom őt attól, hogy látszik minden érzelme, sőt szorongása. De talán nincs igazam. Talán csupa olyan nyomorult ember ez itt, akinek magány ellen bárki jó. Egyébként se csak a hiányérzeteimmel jöjjek! Az előadás sűrű, zömök, vannak igen szép pillanatai (például az utolsó kép), Fandl Ferenc Sirmájával és Dénes Viktor Beckjével tökéletesen elégedett vagyok, Simkó Katalin Vilmájával pedig kicsit elfogult.”

Aki kedveli a jelekkel, mozgással és konkrét gesztusokkal egyszerre ható színházat, és az improvizatív helyzetektől sem idegenkedik, azoknak jó szívvel ajánljuk az Artus és a Közép-Európa Táncszínház közös, Kérész a Trezorban című előadását a MOM Kulturális Központban, este 7 órától.

Március 2. (szerda)

A nagyidai cigányok / a Csavar Színház előadása Sopronban, a Liszt Ferenc Kulturális Központban

Kritikáinkban elvétve adunk 10 pontot egy előadásra. A nagyidai cigányok ezen kivételek közé tartozik. De nem csak mi értékeljük nagyra: a 6. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle megosztott fődíját is elnyerte. Hogy miért?

           A nagyidai cigányok (fotó: Kemencei Ilona)

„Gál Tamás egymaga – a szó szinte szoros értelmében – megeleveníti a történet nem kevés szereplőjét, felét magából, felét a nézőközönségből. Azonban, miközben egyik szereplőjével kézbábként játszik, majd a két marakodó-beszélgető figurája között ide-oda ugrál, figurából szól ki és figurával vonja be a gyerekeket a játékba, a figurát a bevont kisember megszeppentségének mértékében keményíti vagy lágyítja, minden egyes színpadi alakja érzékelhetően valóságos, szóval, mindeközben eszünkbe sem jut a virtuóz, a briliáns vagy bármely egyéb kényeskedő kifejezés. Gál Tamás ősz hegedűsével, cigánydallal, cigányzenével, huncut, mégis nyílt tekintetével állandó, élő viszonyban van minden egyes színpadi figurájával. Ahogy Arany János kineveti alakjait, úgy neveti ki minden egyes általa színre hozott alakját Gál, és ahogy a költő nevetése sem puszta gúny, úgy a felvidéki színész sem mulasztja el megmutatni a kikacagott figurák igazságát sem. Megmutatja a labancot is, megmutatja a csóri vajdát is és más cudar embereket is egytől egyig, van, akit jobban kedvel, van, akit kevésbé, de ez az előadás jól érezhetően senkire nem haragszik. A nagyidai cigányok egy jóízű játék, meg-megszakadó nevetés, mégpedig az a fajta, amikor nem csak a rekeszizom csavarodik, de az agy sem marad csavartalan” – írta az előadásról Török Ákos.

Intenzitásban és színészi játékban méltó párja Gál Tamás remeklésének A csemegepultos naplója című előadás a Jurányi Házban, amelyben Ötvös András tesz tanúbizonyságot arról, hogy egy ember is elég egy kiváló előadáshoz. Persze, ahhoz olyan ember és egy olyan előadás kell. A produkció este 8 órakor kezdődik.

Március 3. (csütörtök)

Tartuffe / Jászai Mari Színház, Tatabánya (15 óra)

Moliere klasszikusát Tatabányán Parti Nagy Lajos fordításában és átdolgozásában játsszák, és ennek köszönhetően – ahogy Török Ákos írta róla – „az előadás egyik motorja a szöveg: ami egyszerre lehet ismerős a színházból és otthonos a piacról. Nem érződik benne semmi mesterkéltség, miközben senki nem beszél úgy, ahogy ezt ennek a családnak a tagjai teszik.”

Tartuffe (fotó: Szvatek Péter - Jászai Mari Színház, Népház)

De van még két másik motor is: Szikszai Rémusz rendezése és a színészi játék, amire bátran támaszkodhat. A címszereplőt Crespo Rodrigo alakítja, aki „Tartuffe ájtatosságának maszkját és a maszk mögül előbukkanó megátalkodottság erejét ugyanazzal a súllyal tudja megmutatni.” Mellette Major Melinda, Megyeri Zoltán, Dévai Balázs, Schruff Milán, Bajcsay Mária, Danis Lídia és Pilnay Sára e.h. látható.

Hogy a gyermekek se maradjanak színházi ajánlat nélkül, arról ezen a napon a Budapest Bábszínház gondoskodik. A Hétfejű Tündér című előadása hazai és nemzetközi szinten is komoly díjakat tudhat magáénak. Nem véletlenül. Az előadás délután 3 órától látható.

Március 4. (péntek)

Hamlet / Katona József Színház, Kecskemét (19 óra)

Szinte hihetetlen, de Kecskeméten utoljára 1972-ben mutatták be a Hamletet, Ruszt József rendezésében. Most Rusznyák Gábor, a társulat főrendezője állította színpadra, Porogi Ádámmal a címszerepben. Az előadást még nem láttuk, de ismerve Rusznyák Gábor munkáit és a főszereplőket, a saját ajánlott listánkra is felírtuk.

„Túl a személyes viszonyokon, a családi dráma síkján, itt hatalomról is sok szó esik. Nyilván Gábor Miklós is gondolt valamit arról, hogy rohad az államgépben valami, nyilván én is gondolok erről valamit” – mondta el egy interjúban Porogi Ádám arról, hogy mi mindent kellett végiggondolnia a szerep kapcsán.

Hamlet (fotó: Walter Péter)

Claudius szerepében Kőszegi Ákost láthatja a közönség, aki 1987-ben Szegeden maga is játszotta Hamletet. Claudiushoz most így viszonyul: „Én a sztereotípiákat szerettem volna elkerülni ebben a szerepben. Rendkívül sokszor ábrázolják vérgőzös, alkoholtól bűzlő alaknak Claudiust. Pedig önmagában egy tehetséges emberről van szó. Csak a módszerei, a hatalomhoz kerülése az végképp elítélendő. Természetesen számtalan ilyen, vagy közel hasonló alakkal találkozunk a mai korban is. Épp ezért érdemes ezt a művet mindig elővenni és az adott kor tükreként ábrázolni.”

Budapesti olvasóinknak a Radnóti Színház Lear király című előadását ajánljuk, amelyet Alföldi Róbert állított színpadra László Zsolttal a címszerepben. Az előadás este 7 órakor kezdődik. (Kritikánk itt olvasható.)

Március 5. (szombat)

A szív hídjai / Az Orlai Produkciós Iroda előadása Kaposváron, a Szivárvány Kultúrpalotában (19 óra)

Robert James Waller regényét, a Madison megye hídjait a legtöbben a filmváltozatból ismerik. Meryl Streep és Clint Eastwood helyett most Udvaros Dorottya és László Zsolt kelti életre a házasságába és úgy általában, az életébe belefáradt háziasszony és a világjáró fotós szerelmi történetét. Novák Eszter rendezésében az asszony gyermekei (Szamosi Zsófia és Chován Gábor) már anyjuk halála után, annak naplójából ismerik meg a történetet, így a színpadon egyszerre van ott a múlt és a jelen. A történet kissé melodramatikus és kiszámítható, de Novák Eszter ízléses rendezése és a színészi játék miatt érdemes megnézni mindazoknak, akik szeretik a kissé melodramatikus szerelmi történeteket, valamint azoknak is, akik Udvaros Dorottya és/vagy László Zsolt színművészetének kedvelői. Ha pedig valaki a három részhalmaz metszetébe tartozik, annak tökéletes választás A szív hídjai.  

          A szív hídjai (fotó: Dudás Ernő)

Bevállalósabb, a finoman interaktív, aktuális társadalmi jelenségekre fogékony nézők ezen a napon ne hagyják ki A Mentőcsónak Műhely Szociopoly című színházi társasjátékát, este 7 órától a Jurányi Házban!

Március 6. (vasárnap)

39 lépcsőfok / A Pécsi Nemzeti Színház előadása a Bartók Kamaraszínházban (19 óra)

És még egy előadás, amit a filmvászonról, Alfred Hitchcocktól ismerhetünk. Egy londoni agglegény egy jól sikerült színházi este után arra ébred, hogy új barátnője hátában valaki egy kést felejtett. Mit tehet mást? Nyomoz és menekül. Vagy menekül, miközben nyomoz.

          39  lépcsőfok (fotó: Körtvélyesi László)

„Az este attrakciója az, hogy két színész vagy negyven szerepet eljátszik, és a Pécsi Nemzeti Színház abban a szerencsés helyzetben van, hogy van két színésze, aki ezt meg is tudja csinálni: Köles Ferenc és Mikola Gergő minden színészi attribútuma adott a feladathoz, pillantok alatt váltanak hangot/mozgást/mimikát/jelmezt, éppen ami kell, egyik pillanatról a másikra tudnak karakteresen mássá válni, legyen az nő vagy férfi, népies vagy urbánus, öreg vagy fiatal. És mindezt pontos ütemre kell csinálni, mert a műfaj végtére is egyfajta burleszk, úgyhogy mindennek pontos ritmusa kell hogy legyen” – írta a színészi játékról Zsedényi Balázs.

Horgas Ádám rendező mindezt még a látványvilág feltunningolásával is kiegészítette. Az eredmény egy magas színvonalon szórakoztató este.

Budapestiek számára ezen a napon jó szívvel ajánljuk a FÜGE Produkció karamazov című előadását a Mu Színházban, este 8 órától. Akár olvasták Dosztojevszkijt, akár nem.