7 plusz 7 ajánlat hétfőtől hétfőig, a hét 7 napjára, budapesti és vidéki előadásokból. A 7 óra 7 heti ajánlója minden csütörtökön, este 7 óra 7 perckor.

Megújult heti ajánlónkban szeretnénk teljesebb képet adni a hazai színházi életről, ezért a vidékiek mellé minden napra ajánlunk egy budapesti előadást is.

Március 28. (hétfő)

Húsvét hétfőn a vidéki színházak nem nyitnak ki, így nézőinknek ezen a napon meg kell elégedniük a locsolkodás – néha színházba illő - élményével.  

Aki Budapesten a locsolkodások után még érez magában lendületet egy színházi előadáshoz, a Centrál Színház Ma este megbukunk című produkcióval kínálja magát számára, este 7 órától. Aki pedig a hétfőt nem vállalja be, az előadást másnap este is megnézheti ugyanott.

Március 29. (kedd)

Hamlet / Katona József Színház, Kecskemét (19 óra)

Kecskeméten utoljára 1972-ben mutatták be a Hamletet, Ruszt József rendezésében. Most Rusznyák Gábor, a társulat főrendezője állította színpadra, Porogi Ádámmal a címszerepben. Az előadást még nem láttuk, de ismerve Rusznyák Gábor munkáit és a főszereplőket, a saját ajánlott listánkra is felírtuk.

Hamlet (fotó: Walter Péter)

„Túl a személyes viszonyokon, a családi dráma síkján, itt hatalomról is sok szó esik. Nyilván Gábor Miklós is gondolt valamit arról, hogy rohad az államgépben valami, nyilván én is gondolok erről valamit” – mondta el egy interjúban Porogi Ádám arról, hogy mi mindent kellett végiggondolnia a szerep kapcsán.

Ugyanezen a napon a budapestiek részére Diggerdrájver címmel, egy külföldre emigrált hazánkfia valós alapokon nyugvó történetét ajánljuk, amelyet az Örkény Színház az Asbóth utca 22. alatt (a volt Shure Stúdió épületében) játszik este fél 8-kor.

Március 30. (szerda)

Makrancos hölgy, avagy a személyiség megzabolázása / Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg (19 óra)

Verebes István rendezésében Katát és Petruchiót kivéve mindenki álarcot és szemfájdítóan tarka ruhát visel. A két főszereplő ellenben álarc nélkül, fehérben és szürkében adja önmagát. Pap Lujza Katája nem hisztérikus és nem is makrancos – öntörvényű, de mindenekelőtt önazonos személyiség. Aztán jön Sztarenki Pál könnyed, elegáns és okos Petruchiója, és szegény Katának esélye se marad: szerelmes lesz, és ebbe a szerelembe beletörik. A híres monológ a végén nem az övé, nem belőle jön – felolvassa, és megszenvedi azt, ami/aki Petruchio kedvéért lett belőle.

Makrancos hölgy, avagy a személyiség megzabolázása (fotó: Pezzetta Umberto)

A többiek? Erről (és rólunk) sokat elmond egyetlen jelenet: Biancának (Kátai Kinga) egyszerre ketten udvarolnak, és ő a LXXV. szonettet nem csupán unja, de nem is érti. Ellenben amikor „Izé” Lucentio (Mihály Péter) elénekli neki a Kedvesemet, csöpögő fagylaltgombóccá változik. Arra a párbajra emlékeztet (melyik filmben is volt?), amelyben az egyik fél évszázadok kifinomult harcművészetéből rendez szablyabemutatót, a másik meg kicsit unottan, kicsit értetlenül nézi, aztán a zsebébe nyúl, és egy pisztollyal lazán lelövi a szablyaművészt. 

A Pesti Színházban jó szívvel ajánljuk erre a napra A kellékes című előadást, amelyben Kern András kelt életre egy véletlenül a közönség elé tévedt színházi alkalmazottat. A produkció este 7 órakor kezdődik a Váci utcai teátrumban.

Március 31. (csütörtök)

Rómeó és Júlia / Budaörsi Latinovits Színház (15 óra)

Hogyan lehet úgy hozzányúlni a Rómeó és Júliához, hogy az mai szemmel ne hasson giccsesnek vagy éppen hiteltelennek? A budaörsi és a debreceni előadás kapcsán tették fel kritikusaink ezeket a kérdéseket. Szerencsére mindkét esetben arra jutottak, hogy ezekben az előadásokban sikerült megtalálni a megoldást. Berzsenyi Bellaagh Ádám éppen a szándékos giccsbe fordításban lelte meg a kulcsot.

Rómeó és Júlia (fotó: Budaörsi Latinovits Színház / Borovi Dániel)

kiss csaba bé összességében úgy látta, hogy Budaörsön „lendületes, fiatalos előadás született, ami különösen a legújabb generáció számára ajánlható, hiszen számukra is könnyen befogadható módon tálalja a shakespeare-i drámát”. A ráadás pedig Zsigmond Emőke Júliája, akibe – hogy megint a kritikust idézzük – „nincs férfi, aki maga is bele ne szeretne egy kicsit”.  

A Stúdió K-ban ezen a napon játszott Határaink című előadás szintén egy szembenállásról mesél, noha ez nem családok között, sokkal inkább gondolkodásmódok között feszül. Az előadás fél 8-kor kezdődik.

Április 1. (péntek)

Tóték / Katona József Színház, Kecskemét (19 óra)

Az előadást beválogatták az idei POSzT versenyprogramjába. Rendezőjét, Rusznyák Gábort egy interjúban arról kérdeztük, miért éppen a Tótékat állította színpadra, mi fogta meg a darabban. Így válaszolt: „A Tóték nem az én választásom volt, de nagyon szívesen foglalkoztam vele. A fő szempontot a kiválasztáskor az jelenthette, hogy Kocsis Pál és Kőszegi Ákos személyében a kecskeméti Katona József Színháznak kiváló Tótja és Őrnagya van – ennek megfelelően színészközpontú előadás született, a színdarab és a regény összefésülésével. Erős élményként élt bennem a Béres Attila által rendezett miskolci előadás. Engem rendezőként tartalmilag az egyszerű ember sodródása érdekelt a kiszolgáltatottságban, formailag pedig az, hogy miként lehet megjeleníteni ezt az örkényi, jelen idejű, hétköznapi és mégis teljességgel abszurd, szürreális világot.”

Tóték (fotó: Walter Péter)

Április 2. (szombat)

Szibériai csárdás / Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza (19 óra)

„Tasnádi István ötlete színpadi telitalálat, egyszerre mond el ugyanis egy komoly történetet a fogolytáborba került magyar karmesterről, aki feladatul kapja, hogy az ének- és tánctudás nélküli bakákkal adassa elő Kálmán Imre már akkor is klasszikusát, és egyben sok komikus jelenetre, nem utolsó sorban pedig a Csárdáskirálynő híres dalainak megidézésére is lehetőséget ad” – írta az előadásról kiss csaba bé.

Tasnádi Csaba rendezésével már nem volt ennyire elégedett, mondván, hogy megmaradt az operett és a komédia szintjén, és csak néhány jelenetben lépett túl ezeken. De akik szeretik e két műfajt, azoknak bizton ajánlható az előadás.

Szibériai csárdás (fotó: Karádi Zsolt)

Mindazoknak, akik pedig a humor különféle műfajaira nyitottak, és az álló-, illetve ülőképességük is megvan hozzá, a Bethlen Téri Színház 24 órás programot kínál Rejtő 111- Humor Maraton címmel. Április 2-án este 9 órától április 3-án este 9 óráig folyamatosan követik egymást az események a budapesti Bethlen téren.

Április 3. (vasárnap)

Zorba, a görög / Miskolci Nemzeti Színház (15 óra)

Szőcs Artur rendezése a szokásosnál jobban támaszkodik Nikos Kazantzakis regényére. A színlap is felidézi kettejük, mármint az író és Zorba viszonyát: „Ha lelki vezért kellene választanom… biztosan Zorbászt választanám. Mert benne volt meg mindaz, ami egy tollforgató embert megmenthet: sastekintet, amely a magasból nyílegyenesen csap le zsákmányára; a minden reggel megújuló teremtő tisztaság; a kéz biztonsága, a szív frissessége, az önnön lelkét kigúnyoló bátorság, s végül a tiszta, vad nevetés – mély forrású, mélyebb az emberi szívnél –, amely Zorbász öreg testéből szabadító erőként fakadt fel.” A miskolci nézők most megnézhetik, hogy Gáspár Tibor és – a váltott szereposztásban - Szegedi Dezső Zorbája mennyire felel meg ennek a képnek. Az írót Lajos András játssza.

Zorba, a görög (fotó: Miskolci Nemzeti Színház)

A csemegepultos naplója gondolatokkal és Ötvös András egyszemélyes színészi remeklésével szórakoztathat bárkit nemtől és kortól függetlenül. A produkciót ezúttal a Karinthy Színházban látható este 7 órától.