Premierajánlónkban nem csak mi beszélünk a bemutatókról, de az alkotók is elmondják a gondolataikat.

Kerengők – Csongor és Tünde / Átrium Film-Színház / április 15., 19 óra

Vörösmarty műve színházpróbáló feladat, amibe már többeknek beletört a bicskája. Magács László a darab színpadra írójaként Szabó Borbálával, a címszerepekben két utolsó éves színműs hallgatóval, Prohászka Fannival és Feczesin Kristóffal, valamint a k2 színház színészeivel állítja színpadra. Amikor azt olvastuk a színlapon, hogy „Csongor keresi az élet értelmét... De mit csinál addig Tünde?”, rájöttünk, hogy ez nem egy szokványos előadás lesz. Szerencsére több alkotó is elmondta a gondolatait az előadás kapcsán.  

Prohászka Fanni az előadáshoz fűződő viszonyáról is mesélt: „Tünde egy földöntúli világból érkezik a Földre, emberré akar válni, hogy átélhesse a szerelem szépségeit, de nem számol az ezzel járó nehézségekkel; szörnyű dolgokon megy keresztül, amik formálják őt, és végül ezek után, a darab végén teljesebb emberré válva áll újra Csongor elé, és ajánlja föl neki szerelmét. A történet íve egy lány felnőtté válására emlékeztet, Tündérország pedig a gyerekkor vágyakkal teli, de mégis tétek nélküli könnyűségét juttatja eszembe, ezért amikor Tünde a darab elején az első csalódás után hisztizve, majd a darab végén a megrázkódtatások után valóban sokkosan Tündérországba vágyódik vissza, én mindig a gyerekkorra gondolok.”

Kerengők - Csongor és Tünde (próbafotó)  (fotó: Dohy Balázs)

Magács László az előzményekről és a darabválasztásról beszélt: „Mindig is nagyon érdekelt a mai vetülete a darabban felvetett problémáknak. - Mi ma Tündérország, mik ma a fiatalok előtt álló válaszutak…? Ezért 2015 nyarán Szabó Borival vezettünk egy nyári Csongor és Tünde kurzust, ahol gimnazista korú gyerekekkel elemeztük/modernizáltuk a színdarabot. Az egyhetes workshop annyi új impressziót adott mindkettőnknek, hogy eldöntöttük: Bori új darabot ír az eredeti gondolatmenete alapján, én pedig megrendezem.”

Feczesin Kristóf a szerephez való viszonyáról mesélt: „Nem volt nehéz azonosulni a szerep vágyaival, problémáival. Gyakran én is eléggé szentimentális és visszahúzódó vagyok, mint ez a kamasz fiú. Több jelenete is összecsengett az életem egy-egy pontjával, így inkább ezeknek az előbányászása jelentette a nehézséget, nem a felkutatásuk.”

A szerep nehézségeit is megemlítette: „Főszerepet játszani nehéz. És fárasztó. Sokkal több energiát és ráhangolódást igényel, ha azt akarom, hogy valami tényleg történjen velem és ezáltal a nézőkkel is.”

És még arra a kérdésre is válaszolt, hogy milyen korosztálynak ajánlja az előadást: „Talán leginkább a 14-18 éves korosztálynak. Lehet, hogy hatással volt rám, hogy az utóbbi hónapokban gimnazistáknak játszottuk, de ezzel együtt azt gondolom; mind a nyelvezete, mind a problémakör, amit érint, a kamaszokhoz képes a legrövidebb úton eljutni.”

Kerengők - Csongor és Tünde (próbafotó)  (fotó: Hajmási Péter)

Szabó Borbálát is kifaggattuk:

Mi okból és mi célból nyúltál a Csongor és Tündéhez?

Magács László felkérésére, magamtól eszem ágában se lett volna belepiszkálni. Én alapvetően a remekművekre irigy vagyok, fel vagyok háborodva, hogy már megírták őket! Olvasás közben rendszeresen ez az érzésem: Úristen, ez zseniális!!! Ezt én megírom!!!
És akkor rájövök, hogy megelőztek, már meg van írva, épp most olvasom. Most viszont beteljesült ez a furcsa vágyam. Vajon mi lett belőle? 

Mennyi marad Vörösmarty és mennyi lesz Szabó Borbála? A szövegeitek fognak női és férfi nézőpontként működni?

Igen, létezik a női és a férfi nézőpont a darabban. Szerintem egy nő máshol keresi az élet értelmét (vagy önmagát...), mint egy férfi. Alapvetően a szerelemben, a szeretetben keressük mi - vagyis sokkal világosabban látjuk a lényeget, mint a férfiak. Őket, szegénykéket rá kell vezetni, mi a fontos... Ez meg persze a férfinak idegesítő, hogy a nők ilyen okostojások, már születésükkor előttük áll az élet értelme. A férfiak idealisták, eszmék, gondolatok, tervek izgatják őket - és ezt is teljesen meg tudom érteni, én ilyen (is) vagyok. Szóval egyszerre érzem magam nőnek és férfinak, mindkét nem halálosan fel tud bosszantani, ha a másik szempontjából nézem. Szeretek erről írni. 

"Csongor keresi az élet értelmét... De mit csinál addig Tünde?" - ez áll a színlapon. Mit csinál?

Ezt nem mondhatom meg. Ehhez meg kell nézned a második felvonást. (nevet)

Az előadás a bemutatót követően április 29-én, este 7 órától is látható.

Tartuffe / Szegedi Nemzeti Színház / április 15., 19 óra

Moliere álszentségről írt klasszikusát Petri György és Vas István fordításában,  Hollós Gábor állítja színpadra Szegeden. A rendező osztotta meg velünk kérdéseit és gondolatait az előadás kapcsán.

„Biztos, hogy az vagyok, aminek látszom? Nem jut eszedbe, hogy csak a szerepemet játszom?” „Bizony, itt mindenki lelkem mélyére lát: az a színigazság, hogy nem idegen tőlem semmi gazság.” Ezeket a kérdéseket maga Tartuffe teszi fel. Az előadás további kéréseket is igyekszik megválaszolni. Milyen álszentség az, ami nem is leplezi önmagát? Milyen álszentség az, ami a teljes nyíltságot is megengedheti magának? Miért nem nyílik fel a szemünk?

Az előadást a bemutatót követően 17-én, 23-án, 24-én, 26-án, 27-én, 28-án és 29-én is játsszák a Szegedi Nemzeti Színházban. 

Figaro házassága / Csiky Gergely Színház, Kaposvár/ április 15., 19 óra

Beaumarchais darabját Zakariás Zalán állítja színpadra Kaposváron, többek között Hüse Csaba, Varga Zsuzsanna és Fándly  Csaba szereplésével. A rendező válaszolt az előadással kapcsolatos kérdésekre.

Miért ezt a darabot választotta, és hogyan készült fel a rendezésre?

Már rendeztem ezt a darabot nyolc éve a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban, és nagyon fontos előadás született belőle, ami meghatározta egész munkásságom. Erre a rendezésre a régi szép emlékekből táplálkozom, de teljesen más előadás születik belőle, mint ami volt valamikor.

Mi foglalkoztatja a választott darabban?

Az, ahogyan tálalja a legfontosabb emberi érzéseket, mint a szerelem, hűség, féltékenység. Egy olyan barokk szöveg, amely ritka dolgokat tartalmaz dramaturgiailag, amely Denis Diderot színházelméleteit igazolja.

Mik a legfontosabb üzenetek, amit kimondottan a választott darab megrendezése kapcsán fogalmaz meg?

A legfontosabb üzenete a darabnak a megbocsájtás, az, hogy tudjunk egymással békében, szeretetben létezni, még akkor is, ha különbözőek vagyunk, és néha céljaink eléréséért elnyomjuk egymást.

Mi a vígjáték rendezésében a legnagyobb kihívás? 

Egy jó vígjáték nagyon sok tényezős és sok energiát követel az alkotóktól. Ha egymásra talál a humorérzékünk a színészekkel, akkor magától megtörténik mindaz, ami kell egy komédiához.

Az előadást a bemutatót követően 16-án, 22-én, 23-án és 24-én is játsszák a kaposvári Csiky Gergely Színházban.