Premierajánlónkban nem csak mi beszélünk a bemutatókról, de az alkotók is elmondják a gondolataikat.
Álmos legendája / Soproni Petőfi Színház / április 16. 19 óra
Első premierajánlatunk még erre a hétre és nem a következőre vonatkozik. Április 16-án mutatja be a Soproni Petőfi Színház az Álmos legendája című táncjátékot Demcsák Ottó rendezésében-koreografálásában. A színház magyar évadának keretében bemutatandó műről Demcsák Ottó a sajtótájékoztatón elmondta, hogy nem állásfoglalás a témában, hiszen a magyar őstörténetről a mai napig számtalan vita folyik. Ő a fennmaradt kevés írásos nyom és a mítoszok, legendák szárnyán keresztül szeretné Álmos történetét bemutatni a születésétől Árpád és a magyarság Kárpát-medencébe való bevonulásáig. Az előadás zenéjét Szarka Gyula, a Ghymes együttes alapító tagja szerezte. A zenemű dallamvilágát meghatározzák a régi nép hangszerek, a síp és a dob. Alapként a sámándob ősi rezgése, ritmusa adta meg a dalok hangulatát mai megszólalásban, szólóénekesek és kórus közreműködésével.
A dalszövegeket Szálinger Balázs írta, aki lapunknak az alábbiakat mondta el a munkafolyamatról: "Szarka Gyulától kaptam egy jelenetlistát, és megkaptam a 12 dalt is, „fel-lalázva”. Általában egy jelenet alatt egy dal hangzik el, ezekből áll össze a történet. A dalok néha egészen különleges, meglepő szerkezetűek. Igyekeztem szép, prozódiailag is stimmelő verseket írni. Nem akartam se ellene menni a mítosznak, se fölfeküdni rá. A végeredmény – úgy érzem – egyszerű és tiszta lett. Ez a munka abban is segített, hogy egy hosszabb szünet után újra elkezdtem verseket írni – igaz, másféléket, mint korábban."
Bolla Dániel és Szalai Dóra (fotó: Torma Sándor - Soproni Petőfi Színház)
Álmos szerepében Bolla Dániel, a Füvesasszonyéban Szalai Dóra látható. Az előadásban a Sopron Balett tagjain kívül fellép a Sopron Táncegyüttes is.
Az előadást az április 16-i bemutatót követően április 18-án, 19-én, 20-án, 21-én, 29-én és 30-án is játsszák, naponta több időpontban is.
Három magas nő / Sanyi és Aranka Színház / április 20. 19 óra
A női/emberi életút három fontos állomására épülő darab első része realista (szinte csehovi, kissé sivár életkép) egy kilencvenkét éves, gazdag, betegségeit jó kedéllyel és maliciózusan viselő öregasszony, egy középkorú, fanyar, de egyszersmind emberséges fizetett alkalmazott (ápolónő és társalkodónő egy személyben), valamint egy hivatalos megbízatásban eljáró (kissé cinikus) huszonéves ügyvédbojtárlány vetődnek egymás mellé az öregasszony otthonában, hogy az aggság tragikomikus-groteszk megnyilatkozásainak tanúi legyenek és kommentálják azt .
Cserje Zsuzsa rendező a következőket mondta el az Albee-darabhoz fűződő viszonyáról: "már korábban is rendeztem Albee-t, a Stúdió K-ban a Zoo-storyt (Állatkerti történetet). A Három magas nő bemutatása régi vágyam, mostani életkorom okán is személyes érintettséget érzek a dráma gondolatmenetével kapcsolatban. És mivel mindig színészekben gondolkodom, ez a dráma - a mesteri jellemábrázolásokon túl - csodálatos játéklehetőséget biztosít három színésznőnek."
Tímár Éva, aki az idős asszonyt játssza, így viszonyul a szerephez: "a rengeteg szöveg mellett a szerep igazi kihívás, mert a múlttal való szembenézés, az öregség mindig érdekes kérdéseket vet fel. Én már elmúltam 75 éves, ezért ezek az én problémáim is. A darabbeli három nő folyamatosan egymásra reflektál, az öregasszony pedig meglepődve figyeli, hogy a fiatalabbak milyen furcsán gondolkodnak, mennyire másként látják a világot. Cserje Zsuzsával most dolgozom először együtt, de Igó Évával sokszor kerültem egy darabba Miskolcon. A Rómeó és Júliában Igó Júliát, én pedig a dajkát játszottam".
Három magas nő - próbafotó (forrás: Sanyi és Aranka színház)
Igó Éva szerint "a szerző akár monodrámát is írhatott volna ebből a témából, de végül háromfelé bontotta a karaktert. A fiatal lány csak a szépséget keresi, és tagadja, hogy egyszer öregasszonnyá válhat, a középkorú már bölcsebb, örömmel, empátiával és türelemmel végzi a feladatát, az idős nő azonban már leteszi a csomagot, összegzi az életét, és megmutatja a többieknek, hogyan lehet egyenes gerinccel, de valahogy túlélni a nehézségeket. Mindenki a boldogságot keresi, de egyedül az idős nő érzi úgy: sorsa méltó befejezést nyer."
Illésy Évának, a fiatal lányt játszó színésznőnek ez az első komolyabb munkája, eddig alternatív társulatokban és musicalekben (Grease, Mata Hari) szerepelt, de éppen egy Albee-darabban, a Szilviában látta őt a rendező, amikor kiválasztotta a szerepre. "Ez a játék folyamatos jelenlétet igényel, nagyon sokat tanulok a próbák alatt a tapasztalt színészektől. Tipikus fiatal lányt formálok, aki fél az öregedéstől és a haláltól, vágyik a boldogságra, de a világból csak a szex, a pénz és a bulvár érdekli" - mondta el karakteréről.
Az előadást a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutatják be.
Figaro házassága / Kecskeméti Katona József Színház / április 22. 19 óra
A kaposvári bemutató után egy héttel most Kecskeméten is színpadra állítják Beaumarchais vígjátékát. Megkérdeztük Keszég Lászlót, az előadás rendezőjét, mi érdekli legjobban a darabban:
"A Figaro házasságának örökérvényűsége nem csak fergeteges humorából adódik. A különböző minőségű, alá- és mellérendelt viszonyok egyedi ábrázolásmódja, az emberi kapcsolatok változékonysága, az egyéni életutak kiszámíthatatlansága és kereszteződései rajzolódnak ki előttünk a fordulatokban gazdag történet során. Alkotótársaim és a kecskeméti Katona József Színház kiváló művészei segítségével egy szórakoztató és gondolatébresztő előadást igyekszünk létrehozni" - foglalta össze a rendező.
Figaro házassága - próbafotó (forrás: Kecskeméti Katona József Színház)
A címszerepet Zayzon Zsolt alakítja. Ő így látja Figarot: "Figaro története számomra azt mutatja meg, mennyi bátorság, talpraesettség, szerencse szükséges ahhoz, hogy egy boldogságkereső fiatalember érvényesülni tudjon a világban, ahol minden "vagyon, rang, befolyás" kérdése..."
Almaviva grófot Kocsis Pál, Rosina grófnőt Csapó Virág, Susanne-t, Figaro jegyesét Trokán Nóra, Chérubint pedig Porogi Ádám játssza.
Az április 22-i bemutatót követően az előadást 23-án, 26-án, 27-én és 30-án is játsszák, mindig 19 órai kezdettel, de 30-án lesz egy délutáni előadás is, 15 órakor.
A chicagói hercegnő / Budapesti Operettszínház / április 22-23. 19 óra
A Budapesti Operettszínház a talán legtöbbet játszott magyar operettszerző, Kálmán Imre egyik kevéssé ismert művét mutatja be a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül. „A chicagói hercegnő nem lett a legnépszerűbb Kálmán-mű, de könnyen lehet, hogy száz év múlva az egyik leghíresebb és legismertebb darabja lesz a szerzőnek, mert borzasztóan aktuális és érdekes ma az a fajta kettősség, ami a darabban megjelenik: az ellentétes világok találkozása és egymásnak feszülése, ami végül egy közös harmadikban teljesedik ki” – mondta el az előadás sajtótájékoztatóján Kerényi Miklós Gábor, a színház művészeti vezetője.
Fischl Mónika, Bársony Bálint és Bordás Barbara a sajtótájékoztatón (Fotó: Kállai-Tóth Anett)
Az előadás rendezője, az Operettszínházba három év után visszatérő Béres Attila kiemelte, arra törekedtek, hogy az előadás formailag kísérletezzen a műfaj kereteivel. "Nem tudom, sikerült-e, de az biztos, hogy összeöntöttünk sokfajta különböző gondolkodást, sok-sok műfaji követelményt, sőt műfaji ellenkövetelményt is, megpróbáltunk annyira ironikusak lenni, ami még nem sértő, és annyira cinikusak lenni önmagunkkal, amennyire csak lehet."
Az előadás főbb szerepeiben Bordás Barbara / Fischl Mónika, Dolhai Attila / Homonnay Zsolt és Kalocsai Zsuzsa lép színpadra.
A két szereposztás április 22-én és 23-án este 7 órától mutatkozik be, de 23-án délután, 24-én két alkalommal, valamint 25-én és 26-án is megtekinthető az előadás az Operettszínház színpadán.
