7 plusz 7 ajánlat hétfőtől hétfőig, a hét 7 napjára, budapesti és vidéki előadásokból. A 7 óra 7 heti ajánlója minden csütörtökön, este 7 óra 7 perckor.
Megújult heti ajánlónkban szeretnénk teljesebb képet adni a hazai színházi életről, ezért a vidékiek mellé minden napra ajánlunk egy fővárosi előadást is.
Április 25., hétfő
Züfec / k2 Színház a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban (19 óra)
A k2 Színház ma az egyik legizgalmasabb fiatal alkotóműhely, amelynek tagjai főként a kaposvári színészosztályokból verbuválódtak. A Benkó Bence–Fábián Péter páros rendezte előadások friss, új színt hoznak a magyar színházi életbe. Így van ez a Züfeccel is, amelyben Bulgakov Színházi regény című művén keresztül a színházról magáról vallanak nekünk. Kritikusunkat, Szabó Zsuzsát meggyőzte az eredmény, 9 pontos kritikájában így írt a produkcióról: „Egyik szerepből a másikba bravúroznak, pörög az előadás. Ha pedig nem, akkor arra is rájátszanak. Olyan pillanat meg nincs, hogy ne játszanának rá valamire. Ezért sokszor érezhető, hogy muszáj volt betenni az éppen passzoló fricskát. Ez a muszáj viszont láthatóan nem kényszerből, hanem ötletekből és bátorságból fakad. Ez a bátorság pedig mindenképp jó pont, és nem bántóan válik az előadás sajátjává. A nagy kavalkádban mindennek megvan a pontos helye és rendje, ehhez nagyon tartják magukat a színészek, érezhető a csapatjáték.”
Züfec (fotó: Mészáros Csaba)
A Szkéné Színházban futó előadás ezúttal a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban vendégeskedik. Megéri megnézni.
Ha vidékieknek ajánlottunk budapesti, most budapestieknek ajánljunk vidéki előadást. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Szikora János rendezte Hamletje utoljára a Vígszínházban látható, a dán királyfi szerepében László Zsolttal; további szerepekben Cserhalmi György, Törőcsik Franciska, Gáspár Sándor, Lábodi Ádám, Makranczi Zolán, Varga Mária és Hirtling István.
Április 26., kedd
Figaro házassága / Katona József Színház, Kecskemét (19 óra)
A Figaro házassága leginkább Mozart azonos című operájából ismert, holott Lorenzo Da Ponte szövegkönyve a hosszú nevű francia drámaíró, Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais vígjátékára épül. A vérbő komédia igen pikáns és kényes témát dolgoz fel, az első éjszaka jogát; nem csoda, hogy a francia forradalom előtti feudális, álszemérmes Európa legtöbb országában betiltották. A kecskeméti Katona József Színházban Keszég László vitte színre a komédiát, a címszerepben Zayzon Zsolttal, továbbá Kocsis Pállal, Trokán Nórával, Porogi Ádámmal vagy éppen Danyi Judittal.
Figaro házassága (fotó: Walter Péter)
A fővárosiaknak kedd estére egy Shakespeare-komédiát ajánlunk: a Centrál Színházban 19 órakor kezdődik a Sok hűhó semmiért Pokorny Liával és Schmied Zoltánnal a főszerepben.
Április 27., szerda
Száll a kakukk fészkére / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár (19 óra)
P. McMurphy történetét nem nagyon kell bemutatni: ha Ken Kesey regénye nem is, Miloš Forman filmje bizonyára ismert a legtöbbünk számára. A Száll a kakukk fészkére egy elmegyógyintézetben játszódik, ahol a szigorú Ratched nővér az ura életnek és halálnak. Az elmegyógyintézet új lakója a fékezhetetlen, de szeretnivaló zsivány, McMurphy, aki szembeszáll az elnyomó és a betegeket terrorizáló főnővér finoman kegyetlen rendszerével. Székesfehérváron Horváth Csaba rendező-koreográfus vitte színre a regényből írt színpadi adaptációt.
Száll a kakukk fészkére (fotó: Horváth Gábor)
Kritikusunk, kiss csaba bé nem volt teljesen elégedett az eredménnyel, de a rendezői koncepciót méltányolandónak tartotta: „Hogy Kesey egy elmegyógyintézet bemutatásán keresztül végső soron a hatalmi elnyomás mechanizmusáról kívánt számot adni, Horváth Csaba egy percig sem kívánja rejtegetni: a háttérben hatalmas drótkerítés, mintha csak a déli határzár egy darabja lenne, a színpadon pedig öt ketrec, tetszés szerint tologathatóan, pörgethetően, ki hogy szeretné. Antal Csaba díszletét látva egy percig sem lehet kétséges, hogy a bolondokháza csak álca, valójában szabadságuktól megfosztott embereket látunk, akik Ratched nővér puha diktatúrájában élik mindennapjaikat.”
A főbb szerepeket László Zsolt, Sághy Tamás és Varga Gabriella alakítják.
A fővárosiaknak vidámabb ajánlattal kedveskedünk: a Játékszínben Neil Simon könnyed vígjátékát, A napsugár fiúkat Gálvölgyi János és a friss Kossuth-díjas Benedek Miklós főszereplésével láthatjuk színvonalas előadásban.
Április 28., csütörtök
Bányavirág / Pécsi Harmadik Színház (19 óra)
A fiatal erdélyi drámaíró, Székely Csaba mondhatni berobbant Bányavirág című drámájával, amelynek Sebestyén Aba rendezte marosvásárhelyi ősbemutatója a POSzT fődíját is elvitte. A darabot Budapesten két feldolgozásban is bemutatták: a Pinceszínházban Csizmadia Tibor, a Nemzeti Színházban pedig ugyancsak Sebestyén Aba, mindkettő fut azóta is, utóbbi már a Játékszínben. A Pécsi Harmadik Színházban Vincze János vitte színre, ahol már évek óta sikerrel játsszák.
Bányavirág (fotó: Tóth László)
Székely Csaba saját bevallása szerint Csehovból és McDonaghból gyúrta össze a világvégi székely faluban, akarom mondani községben játszódó tragikomédiát. Az embereknek munkát adó bánya bezárt, munka nincs, két lehetőség marad: alkoholizmus vagy öngyilkosság. A balszerencséjére a faluba vetődött orvos képtelen segíteni a kilátástalan helyzetben lévőkön, kudarca elől maga is a székely hagyományőrzésbe, a pálinkaivásba menekül. A Bányavirág az anyaországi magyar nacionalisták idilli és hamis Erdély-képe elé is görbe tükröt tart, így egyszerre ad szatirikus látleletet az erdélyi valóságról, és ennek ideologikus felstilizálásáról.
A fővárosi nézőknek ugyanekkor egy másik kortárs magyar darabot ajánlunk, amelyben a székely helyett zsidó öniróniával találkozhatunk: a Jurányi Inkubátorházban az egyetlen magyar zsidó színház, a Gólem Színház adja elő Humorfesztivál-nyertes Lefitymálva című vígjátékát 19 órától.
Április 29., péntek
Mindent a kertbe! / Miskolci Nemzeti Színház (19 óra)
Edward Albee a magyar közönség számára leginkább a Nem félünk a farkastól című drámája miatt ismert, amely rendszeres vendége a hazai színpadoknak, más művei azonban ritkán láthatóak itthon. Zsótér Sándor viszont előszeretettel nyúl kevésbé ismert művekhez, és ugyancsak sokszor visz színre 20. századi amerikai drámákat: ez a két törekvése most a Mindent a kertbe! című Albee-darab rendezésében talált egymásra. Ahogy kritikusunk, Dicsuk Dániel írta 8 pontos kritikájában, Zsótér „már korábban is bizonyította, hogy képes róluk [mármint az amerikai drámákról] lehámozni a közhelyrétegeket, és a szöveg átgondolásával (néhol magyarításokkal), szokatlan színészválasztással dúsított előadások pörgősek és tartalmasak lesznek.”
Mindent a kertbe! (fotó: Éder Vera)
A főbb szerepekben ezúttal Ullmann Mónikát, Rusznák Andrást, Voith Ágit, Dénes Viktort és Pásztor Pált láthatjuk.
A Mindent a kertbe! mellett a budapesti nézőknek stílszerűen a Mindent Éváról című előadást ajánljuk, egy 1950-es film színpadi adaptációját Hernádi Judittal, Kovács Patríciával, Egri Mártával, Szikszai Rémusszal és Mészáros Mátéval a főbb szerepekben. Az előadás 19 órakor kezdődik a Belvárosi Színházban.
Április 30., szombat
Bányavakság / Pest Megyei Könyvtár Színházterme, Szentendre – a Szkéné Színház előadása (18 óra)
Székely Csabából sosem elég: a Bányavirág után a Bányavakság című darabját ajánljuk, ezúttal a szentendreiek figyelmébe, akik a Szkéné Színház vendégelőadásában láthatják a Pest Megyei Könyvtár színháztermében. A trilógiává bővült székely saga második részében egy hasonló kilátástalanságban tengődő erdélyi faluban járunk, mint az elsőben, csak ezúttal a felsőbb körök életét ismerhetjük meg. Főszereplőnk ugyanis a község polgármestere, aki egy magyarul is beszélő román rendőrt hív meg magához, hogy tudakozódjon a közelgő választásokon ellene elindulni szándékozó, soviniszta és agresszív Izsák zűrös ügyei iránt, hogy aztán a nyomozás ne Izsák, hanem a polgármester, Ince által irányított korrupció szálait tárja fel.
Bányavakság (fotó: Mészáros Csaba)
Zsedényi Balázs a következő sorokkal méltatta az előadást: „Székely Csaba nyelvileg roncsolt szövegei remekül táncolnak a tragikomikum határterületein, és ugyan az előadás gyakran fordul át társalgási vígjátékba, azért a szellemesség mellett többnyire ügyel a többsíkúságra is. […]Mindenki beszél és beszél, és nem csinál voltaképpen semmit. Csizmadia Tibor rendező ezt az egy helyben toporogva haladást mímelő közeget mozgalmasan ábrázolja, a nyelvi poénokat pedig hagyja kiteljesedni, ami az első perctől kezdve sodorja az előadást.”
Erre az estére a budapestieknek is kortárs magyar darabot ajánlunk: Kárpáti Péter maga vitte színre Rejtő Jenő nyomán írt drámáját a Hátsó Kapuban. Az öldöklő tejcsarnok címen futó előadás 20 órakor kezdődik.
Május 1., vasárnap
Hamlet / Katona József Színház, Kecskemét (15 óra)
A színházak a munka ünnepén sem pihennek, úgyhogy aki kultúrával akarja ünnepelni a balszerencsénkre éppen vasárnapra eső piros betűs ünnepet, megteheti. Akár Kecskeméten is, sőt, a délután 3 órakor kezdődő előadást a Budapestről vonaton érkezők és azzal távozók is nyugodtan megnézhetik.
Hamlet (fotó: Walter Péter)
Shakespeare klasszikusát ezúttal Rusznyák Gábor vitte színre, a címszerepben Porogi Ádámmal, aki Csáki Judit szerint „értő és mély”, „az értelmiségi Hamletek családjábólvaló” játékával viszi a hátán az előadást. A főbb szerepekben Kocsis Pált, Bognár Gyöngyvért, Kőszegi Ákost, Decsi Juditot, Kiss Jenőt és Orth Pétert láthatjuk.
A hét utolsó napján Budapesten vendégeskedik a Miskolci Balett, amely Kulcsár Noémi koreográfiájában táncolja el F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby című, klasszikussá vált regényét a Művészetek Palotájában 19 órától.
