Premierajánlónkban nem csak mi beszélünk a bemutatókról, de az alkotókat is megszólaltatjuk.
Litera-túra / Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, Dunaújváros / május 9., 16 óra
Bármennyire is vannak pozitív példák, mindig merész vállalkozás kötelező irodalmat színpadra vinni, hát még ha ez az irodalom – mint ebben az esetben – egyenesen verseket jelent. Kolozsi Angélát, az előadás rendezőjét kérdeztük arról, hogy a három színésszel, Csadi Zoltánnal, Kovács Domokossal és Pájer Alma Virággal hogyan fogtak hozzá ehhez a vállalkozáshoz.
„Az előadás három felső tagozatos fiatal találkozása az irodalommal – de legfőképpen azzal, ami (pontosabban: aki) az irodalmi szövegek mögött van. Az irodalomórán elemzett, gyakran agyontisztelt szövegek mögül ugyanis a legritkább esetben bukkan elő a szerző: az az író, az a költő, akinek semmivel sem volt könnyebb dolga művének megírásakor, mint nekünk, akik egy osztályteremben az üres dolgozatpapír fölött görnyedünk. Számunkra a kötelező irodalom jelent nyűgöt – míg a kötelező irodalom szerzői készülő műveikkel (vagy épp az alkotói válsággal) küzdöttek.
Emellett hajlamosak vagyunk az irodalom játékos oldaláról is megfeledkezni: arról, ami mindannyiunk számára bármikor megközelíthető; arról, hogy bennünk is van (volt, lehet) egy szertelen szöveggyáros. Ebben az előadásban tehát azon igyekszünk, hogy három tanulónk (egy eminens, egy renitens és egy megúszós) másképp nézzen az irodalomra és az irodalmi szerzőre képzeletbeli tanóránk végén. Ehhez klasszikus és kortárs verseket és kisprózákat egyaránt felhasználtunk.”
Az előadás a bemutatót követően májusban 11-én, 12 -én, 13-án, 30-án és 31-én, júniusban pedig 1-én és 7-én is látható a dunaújvárosi Bartók Béla Kamaraszínházban.
Fej nélküli holttest / Pinceszínház, Budapest / május 13., 19 óra
A klasszikus krimifigurák egyik legklasszikusabbja Maigret felügyelő, akinek a különösnél különösebb történetei 40 éven keresztül folytak Georges Simenon tollából. A Fej nélküli holttest című regényt Vörös Róbert írta színpadra, és ugyanő rendezi is meg - Kaszás Gergővel a felügyelő és Egri Mártával a gyanúsított szerepében. Vörös Róbertet kérdeztük arról, hogy mi fogta meg őt ebben a történetben.
„Georges Simenont író kortársai nagyon nagyra becsülték a Maigret felügyelős történekért, míg a szerző a munkássága melléktermékének tekintette ezeket a krimiket. Valójában nem csak jó bűnügyi történetek ezek, hanem az élet sokszínű gazdagságáról is tudósítanak, akár egy Csehov- vagy Maupassant-novella. A Fej nélküli holttestben miközben egy gyilkosság feltárása történik, Maigret felügyelő szemén keresztül megismerkedünk a gyanúsítottakkal, egyre mélyebbre jutunk az életükben. Végül már nem is a bűnügy felderítése az izgalom, hanem az elkövetők személye és indítékaik.”
Az előadás májusban 12-én és 30-án, júniusban 2-án látható a budapesti Pinceszínházban.
Rosalie elmegy meghalni / Stúdió K Színház, Manna Produkció / helyszín: Stúdió K Színház / május 14., 19:30
A meghalni induló Rosalie történetét Daniel Kehlmann novellájából ismerhetjük, amelyből Szilágyi Bálint, bábrendező szakos hallgató rendezett felnőtt bábelőadást. Az előadás szereplői Nagypál Gábor és Spilák Lajos, a bábok a Junior Príma-díjas Hoffer Károly munkái. Szilágyi Bálintot kérdeztük arról, hogy fiatalemberként hogyan talált rá erre az „öregkori” történetre.
„Az elmúlt három évet színházakban és kórházakban töltöttem. Talán ezért is fogott meg Rosalie története, akivel az orvosa közli, hogy gyógyíthatatlan beteg, és már csak pár hete van hátra. Éreztem a tanácstalanságát. Látszólag elfogadja a helyzetet, de mégis bízik abban, amiben ilyenkor mindenki: a csodában. Rosalie ezért megkéri az íróját, jelen esetben mozgatóját, hogy vegyen más fordulatot a történet. Az író/mozgató hajthatatlan, de a történet mégis egyre szokatlanabb irányba halad. Egyre kevésbé lehet eldönteni, hogy ki mozgat kit.
Rosalie elmegy meghalni (próbafotó) - Fotó: Kállai-Tóth Anett
Ez a novella jutott eszembe, amikor a tanáromtól, Gáspár Annától egy bábelőadás kidolgozását kaptam feladatul. Ezt a történetet rögtön egy ember és egy marionettbáb viszonyában láttam. Ez a technika, érthető okokból, fehér holló a bábszínpadokon. Elkészíteni és játszani sem könnyű vele. Viszont erre a manipulatív játékra ez volt a legmegfelelőbb forma.
Nagypál Gábornak szántam ezt a szerepet. A karaktere és a manuális készségei alapján egyaránt megfelelő erre a feladatra. Megkerestük a Stúdió K Színházat, hiszen ez a hely lehetne az előadás igazi otthona. A színház különben is fogékony a báb műfajára. A sajátos stílusukat is kedvelem: sötét alaptónus, mégis rengeteg játék és humor.
Ezek azok a hozzávalók, amikre egy Kehlmann-történetnek feltétlenül szüksége van. A színház – szerencsére –- vevő volt az ötletre. Felnőtt bábelőadás készül, ami – egyelőre –- szintén ritkaságszámba megy. Pedig nem csak Rosalie, hanem az elmúlt években a műfaj is elindult egy úton. Egyre több színvonalas előadás bizonyítja, hogy a bábszínház nem szükségszerűen jelent egyet a gyerekszínházzal, az infantilizmussal.
Rosalie története most azoknak készül, akik kíváncsiak arra, hogy történnek-e ma még csodák velünk.”
Az előadás a bemutatót követően május 14-én, 15-én és 21-én is látható a budapesti Stúdió K Színházban, minden alkalommal este fél 8 órai kezdettel.
A hűtlenség ára / Játékszín, Budapest /május 14. 19 óra
Úgy tűnik, ez a hét a bűnügyi történetek hete. Modern krimi bemutatására készül a Játékszín Nagy Sándor, Pikali Gerda és a színház nemrég lemondott igazgatója, Németh Kristóf főszereplésével. A hűtlenség ára címet viselő, a klasszikus, Agatha Christiejellegű történetektől eltérő, Tarantino világát idéző előadás a rendező, Bagó Bertalan szerint a remek humor és karakterek miatt is izgalmas lehet a nézők számára.
Az utóbbi időben sok színpadi kriminél a rendezők túlzó hangeffekteket és egyebeket is bevetettek a hatáskeltés érdekében, ezúttal azonban nem tapasztalunk majd ilyeneket. „A feszültségkeltés helyett inkább arra szeretném helyezni a hangsúlyt, ahogy az előadásban színpadra lépő színészek játszanak, inkább a belső lélektani váltásokra fókuszálunk” – ígérte a 7óra7-nek Bagó Bertalan.
„Bár maga a történet nagyon is groteszk, a benne lejátszódó lélektani folyamatok meglehetősen hasonlítanak a való élethez. Ebben is Tarantino világát idézi fel az előadás: a realizmus addig tekeredik, amíg az egész helyzet abszurddá nem válik”– tette hozzá a rendező.
Az előadás díszbemutatóját május 14-én tartja a Játékszín, ám A hűtlenség ára a hónap során 13-án, 15-én, valamint 21-én délután és este is, június-július folyamán pedig további öt alkalommal megtekinthető.
