Június 12-én a Magyar Állami Operaház Don Pasquale című előadása is látható lesz Pécsett, A POSZT bemutatja sorozat keretében.
A vígoperában a helyzetkomikum mellett fontos szerepet kap a szürreális hangulat és az emberi kapcsolatok ábrázolása is.
Az idei POSZT szervezői a versenyelőadások mellett a korábbinál lényegesen több fesztiválprogrammal és a színházi találkozóhoz kapcsolódó rendezvénnyel is készülnek. A Zsolnay Negyedben egész napos rendezvénysorozatokkal várják az idelátogatókat, a korábbi évek off-programjait foglalva új keretbe. Emellett a Kodály Központban, A POSZT bemutatja sorozatban hét, műfajában nagyon különböző produkciót lehet megtekinteni a fesztivál ideje alatt. Ez utóbbiban kap helyet például a Kiscsillag zenekar nem rég bemutatott Semmi konferencia című koncertszínházi előadása, Lajkó Félix lemezbemutatója, a Madách Színház Páratlan páros című komédiája, és itt lesz látható Gaetano Donizetti Don Pasquale című vígoperája is június 12-én, a fesztivál negyedik napján.
Don Pasquale (fotó: Nagy Attila)
Az előadás már hozzászokott az utaztatáshoz, hiszen korábban az Operaház Gördülő Opera elnevezésű projektje keretében több vidéki városba is eljutott. Káel Csaba, az előadás rendezője kiemelte, a díszlet szándékosan úgy lett kitalálva, hogy könnyen szállítható és bárhol felállítható legyen. A Gördülő Opera egy hatvan évvel ezelőtti program újjáélesztése, amelynek lényege, hogy az operákat elvigyék a szélesebb magyar közönséghez is. Mint Káel elmondta, a nagyoperákat általában nehéz utaztatni a díszlet és a megfelelő helyszín hiánya miatt, pedig a zenés színház a többi műfajhoz hasonlóan lényeges része a színházi kultúrának és fontos, hogy az emberek élőben láthassák a remekműveket. Hozzátette, hogy korábbi vidéki játszóhelyekkel ellentétben Pécsett van operajátszás, mégis a nézőknek érdekes lehet egy másfajta megközelítéssel is találkozniuk. Ráadásul a Kodály Központnak nagyon jó az akusztikája, így különleges zenei környezetben mutatkozhat meg az előadás.
Arra a kérdésre, hogy milyen koncepcióval közelített a vígoperához, Káel elmondta, hogy a „Don Pasquale egy sziporkázó komédia nagyon jól felépített pszichológiai ívekkel. Úgy vittük színre, hogy legyenek erős áthallások és utalások a szürrealizmusra és különösen René Magritte-ra. Bár Magritte festészete száz évvel későbbi, mint a darab cselekménye, mégis közös a nyárspolgárisággal szembeni attitűd, amit igyekeztünk kiemelni az előadásban.” Hozzátette, hogy „tulajdonképpen ez nem is egészen szürrealizmus, hanem a szürrealizmus és a realizmus határa, amint a való életben is sokszor úgy érezhetjük, hogy egy szürreális helyzetbe keveredtünk.”
Don Pasquale (fotó: Nagy Attila)
Kolozsi László kritikájában az előadás gondolatvilága mellett kiemeli annak zenei erényeit is. „Egy példánál maradva: a jelenet, mely azzal indul, hogy Norina felpofozza újdonsült férjét, Don Pasqualét, amikor az nem engedi el színházba, vehemensen kezdődik, majd gyöngéden, szinte lágyan folytatódik, mikor az asszony megbánja tettét. És szinte viharossá fokozódik, amikor Don Pasquale előtt világossá lesz, hogy felesége egy másik férfival találkozik: jól érzékelhető, hogy a férfi milyen mértékben – szinte eszét vesztve – esik kétségbe. Ez a fontos és jelentős amplitúdóval hullámzó érzelmeket megjelenítő jelenet nagy hatásfokkal, magával ragadóan mutatkozott meg előttünk: valóban, szinte mint egy természeti jelenség.”
Káel szerint az előadás egyik fontos erénye ezenfelül a fiatalos hozzáállás és a csapatmunka. A főbb szerepek közül Don Pasqualét Szvétek László alakítja, Norina szerepében Szemere Zita lesz látható, kisebb szerepekben pedig Káldi Kiss András, Horváth István és Beöthy-Kiss László. A karmester Köteles Géza.
