Vincze János igazgató: A Pécsi Harmadik Színház „a mai társadalmi problémákra érzékeny színház akar lenni”
A Pécsi Harmadik Színház a 2016-os Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjában a Piszkavas című előadásával vesz részt. A színház maga országosan kevésbé ismert, pedig már hosszú és gazdag történetet tudhat maga mögött.
A Pécsi Harmadik Színház az 1980-as évek végén jött létre Vincze János vezetésével a megszüntetett uránbánya művelődési házában az ott működő Pécsi Nyitott Színpad amatőr és a Pécsi Nemzeti Színház hivatásos színészeinek együttműködésével. A pécsi közgyűlés döntésével 1995. január 1-jétől a Pécsi Harmadik Színház társulat nélküli, produkciókra szerveződő, önkormányzati és központi költségvetési támogatásban részesülő hivatásos színház lett. „Teátrumunk fő célja a színházművészet új tartalmi és formai törekvéseinek menedzselése, melyet saját produkciók bemutatására szerveződő alkotóközösségek létrehozásával, továbbá hazai és külföldi hivatásos és független színházak pécsi vendégjátékainak szervezésével valósít meg” – mondta el Vincze János, aki azóta is igazgatóként irányítja a színházat.
Piszkavas - Bacskó Tünde, Füsti Molnár Éva (fotó: Tóth László)
Mivel a Pécsi Nemzeti Színház látja el a vidéki város fő színházának szerepét, a Harmadik Színháznak szabadabb tere van a nagyobb közönségigényt nem feltétlenül szolgáló előadások bemutatására. „A Pécsi Harmadik Színház nevében a »harmadik« szó nem sorszámnévi helyre utal, hanem minőségre, érték-kategóriára. Olyan színházra, amely nem mutat be zenés-flitteres bulvárprodukciókat és nem célja a »l’art pour l’art« játszadozás. A nagyon nehéz gazdasági feltételek közepette is a mai társadalmi problémákra érzékeny színház akar lenni, amely él az erkölcsi és művészi kérdésfelvetések lehetőségével” – nyilatkozta Vincze János.
Ennek megfelelően sok kortárs darabot mutatnak be, főleg magyar kortárs írók műveit, amelyekből több is a színházban érte meg ősbemutatóját, így például Pilinszky Jánostól a Gyerekek és katonák, Forgách Andrástól a Vitellius, Spiró György Kvartettje és Szappanoperája; Háy Jánostól A Herner Ferike faterja, vagy éppen Kiss Judit Ágnes Prága, főpályaudvar című darabja. Az évi egy kortárs dráma mellett egy gyerekdarabot is bemutatnak, valamint középiskolásoknak tantermi színházi produkciókat is tartanak, és ezzel a színház lényegében minden korosztály érdeklődését kiszolgálja.
Piszkavas - László Csaba, Bacskó Tünde (fotó: Tóth László)
Fontos a teátrum befogadószínházi szerepe. Rendszeresen vendégül látják más színházak és alkotóműhelyek produkcióit. Folyamatosan szervezik hazai és külföldi hivatásos és független színházak színvonalas előadásainak pécsi vendégjátékát. Utóbbiak közül rendszeres fellépő volt vagy a mai napig az a Stúdió K., Pintér Béla és Társulata, a Szkéné Színház, a Krétakör vagy a Baltazár Színház. Táncszínházi sorozatukban többek közt Bozsik Yvette, Horváth Csaba, Krámer György, Ladányi Andrea, Nagy József műhelymunkáit mutatták be. Mindemellett rendszeres próba- és bemutatkozási lehetőséget biztosítanak pécsi alternatív és amatőr színházi csoportoknak (Üres Tér Társulat, Árnyékszínház). A teátrum a nemzeti kulturális identitás megőrzésében is szerepet vállal. A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében Vincze János kezdeményezésére indult el a ,,Határtalan város – Határtalan színház” című programsorozat, amelynek keretében eddig tizenkét határon túli társulat közreműködésével 31 produkcióból 145 előadást tartottak.
A színház állandó társulattal nem rendelkezik, produkcióra szerződtet színészeket, de vannak rendszeres fellépőik, akik szinte társulatként működnek. Egy-egy előadásban megfordult már Blaskó Péter, Börcsök Enikő, Csuja Imre, Derzsi János, Eperjes Károly, Görög László, Helyey László, Kaszás Gergő, Mucsi Zoltán, Nagy-Kálózy Eszter, Pokorny Lia, Scherer Péter, Tordai Teri, Vári Éva vagy éppen Venczel Vera. Mivel a színház produkcióról produkcióra újjászerveződik, „önmagában hordozza a folyamatos megújulás lehetőségét. Létezési formája a nyitottság” – mondta el Vincze János. Pécsi előadásaikon kívül sok tájelőadást is tartanak elsősorban a dél-dunántúli régióban, de többször vendégszerepeltek Budapesten is.
Piszkavas - Tatai Gergő, Füsti Molnár Éva (fotó: Tóth László)
A színház Pécs városától „magas szakmai színvonalú művészeti tevékenységéért” megkapta a Pro Communitate címet. Országos színházi találkozók versenyprogramjaiba eddig 11 produkciójuk került beválogatásra (Csirkefej, Halleluja, Boldogtalanok, Tóték, A gondnok, Kvartett, Elnöknők, Szappanopera, Macskajáték, A Gézagyerek, Piszkavas), és kilenc különböző díjat hoztak haza, köztük a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját is. A színház előadásai Romániában, Finnországban, az Egyesült Államokban és Kanadában is vendégeskedtek.
A POSZT versenyprogramjában szereplő Piszkavas a népszerű ír kortárs szerző, Martin McDonagh Leenane szépe című drámájából készült. Hogy miért épp erre a darabra esett a választás, arra az előadást rendezőként jegyző igazgató azt válaszolta: „Azért, mert ez az ír darab annyira a melodramatikus magyar rögvalóságot taglalja, hogy ha kicserélnénk Leenane-t mondjuk Alsómocsoládra, és még néhány apróságot módosítanánk, simán lehetne kortárs magyar szöveg.” Az előadásban pedig „egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk haláltáncként bontakozik ki a szereplők viszonyrendszerét meghatározó önzőség és kicsinyesség, a hétköznapokban jelenlévő gyűlölet, kegyetlenség, agresszió és brutalitás. Rendezésem az elszigetelt, fullasztó, provinciális életmód sötétségéből való kitörés reményét-reménytelenségét állítja a középpontba. Afféle elvágyódás-drámát, mely sírva nevettet, hisz tragikum és komikum, könnyed játék és véres valóság ötvözete” – mondta el Vincze János.
