„Szeretem az olyan feladatokat, amik sok energiát követelnek, nem szoktam spórolni.”

Nagy Dániel Viktor tavaly részt vehetett a Kiválóságok Klubja mentorprogramjában és megkapta a Junior Prima Díjat is. A fiatal színész nemrég fejezte be az egyetemet, de Pécstől Budaörsön át a Belvárosi Színházig már számos szerepben találkozhatott vele a közönség, az utóbbi időben pedig az Orlai Produkciós Iroda szinte állandó színésze lett.

Június végén mutatta be az Orlai Produkciós Iroda az Egy fenékkel két lovat című előadást, melyben a főszerepet, egy állandóan pörgő figurát játszol. Hogyan tudsz minden egyes előadás előtt lendületet szerezni? Miből tudsz ehhez energiát meríteni?

Az előadás a commedia dell'arte színjátszásra épít, bevonjuk és megnevettetjük a nézőket. Ennek az előadásnak a főszereplője nem csak eljátssza a Két úr szolgája címszereplőjét, hanem másképpen is szórakoztatja a közönséget, kilép a szerepéből, beszél a nézőkhöz, kapcsolatot teremt velük. Ebben a műfajban különösen kiszolgáltatott a színész, hogy mennyire sikerül elnyernie a nézők tetszését, hiszen nincsenek olyan mélységek, melyek majd komplex élményként állnak össze a végén, hanem felvállaltan a szórakoztatáson van a hangsúly. Ha nehezen megy a nézővel a kapcsolatteremtés, megbicsaklik az előadás. Néha rettenetesen nehéz áttörni a falat, a nézők nem számítanak rá, hogy megszólítjuk őket, viszont ha egy húron pendülünk, az engem is hatalmas erővel tölt fel. Ahogy a szereplő kilép a szolga szerepéből, az műfajilag  leginkább a stand up comedyhez hasonlít. Szeretek improvizálni, és amikor erre lehetőséget kapok, magam is csodálkozom, mennyi minden jut eszembe hirtelen. Ebből is tudok energiát meríteni.Egy fenékkel két lovat - Nagy Dániel Viktor (fotó: Dudás Ernő)

Az előadásban sok a fizikai bravúrozás. Sokat készültél rá?

Két hónapig jártam személyi edzőhöz, hogy fizikailag ne okozzon problémát az előadás. Szükséges volt a felkészülés. A bemutató előtti utolsó héten legalább öt kilót fogytam csak attól, hogy napi kétszer megcsináltuk az előadást. Szeretem az olyan feladatokat, amik sok energiát követelnek, nem szoktam spórolni.

Fontos számodra a függetlenség, ennek ellenére a sok közös munkátoknak köszönhetően mondhatnánk, hogy az „Orlai Társulat” tagja vagy. Ez a kapcsolat mennyire jelent neked kötöttséget?

Vannak olyan helyek és emberek, akikhez szívesen kötődöm. Félig valóban olyan a Belvárosi Színház nekem, mintha az anyaszínházam lenne, mert sok előadásom van ott, és elsősorban oda kell egyeztetni, de Orlai Tibor nagyon rugalmas és igyekszik más munkáimat is szem előtt tartani az egyeztetésben. Függetlennek érzem magam, és számomra ez még mindig fontos.

A Tajtékos napok (2014) sok szempontból különleges és jól eltalált előadás, és még mindig megy az Ódry Színpadon. Hogyan működik most együtt a csapat?

Egyfolytában fejlődik az előadás. Ahogy mindannyian érünk színészileg, úgy érik minden szerep is bennem, ettől egyre színesebb és összetettebb lesz. Elképesztő energiák születnek játék közben, amik aztán hosszú ideig hatással vannak rám. Ez egy őszinte és tiszta történet az önfeláldozásról, a szeretetről, amit elég expresszív, elrajzolt színházi formában mutatunk meg. Talán ez a kettő együtt és az alkotók odaadása előadásról előadásra az, ami ilyen különlegessé teszi a Tajtékos napokat.

            Tajtékos napok - Bán Bálint, Rada Bálint, Nagy Dániel Viktor (fotó. Dudás Ernő)

A darab rendezője Fehér Balázs Benő. Más előadást is terveztek együtt?

Benővel a Tajtékos napok óta keressük az újabb közös munka lehetőségét, és most egy Orlai-produkcióban fogunk újra dolgozni, amiben Bán Bálint és Rada Bálint is játszik. Valóban hasonló az igényünk, hogy pulzáló és velős előadásokat hozzunk létre. Igyekszünk egymást kölcsönösen oda segíteni, ahol kiteljesedhetünk.

Azt az előadást nagyon meghatározta a színházi kísérletezés. Találkoztál ilyennel más előadások létrejötténél is?

Az RS9 Színházban játsszuk a Medve című darabot, ami bizonyos értelemben szintén kísérleti, vagy legalábbis nagyon különleges előadás, ami magában foglalja az alternatív színházcsinálás minden báját és szabadságát is. Ebben mindenki önmaga paródiájává válhat, ilyen az előadás szerkezete és talán egyben a célja is. Hihetetlen felszabadító erővel bír számomra ez a típusú megfeleléskényszertől mentes alkotás. Izgat nem hétköznapi színházat csinálni. Nem hiszek a beskatulyázásban, a sok és sokféle munka ad egy komplex képet rólad, és ez mindenképpen felülírja az egyszerűsítéseket. Ehhez sokat és sokfélét kell dolgozni.

Tavaly részt vehettél a Kiválóságok Klubja mentorprogramjában, megkaptad a Junior Prima díjat, és egyre több interjú is készül veled. Hogyan éled meg ezt a különös figyelmet, illetve elismerést?

Természetesen örülök. Keresem is a lehetőségeket, és megpróbálok a lehető legjobban élni velük, amikor jönnek.

Nagy Dániel Viktor (fotó: Szkárossy Zsuzsa)

Tudatosan építed az imidzsedet is. Van külön honlapod, és a saját Facebook-oldaladon is nagyon aktív vagy.

A Facebook egy közvetlen csatorna, ahol meg tudom osztani a számomra különleges, szakmailag fontos pillanatokat az oldal követőivel, ezáltal közelebb tudok kerülni azokhoz, akik figyelemmel kísérnek. A honlap inkább összefoglal, teljesebb képet ad egy művész munkásságáról. Ez szintén fontos. Van segítségem a kommunikációban, de mindenről szeretek tudni, ami megjelenik rólam.

Többször léptél már fel énekesként. Vannak terveid zenei vonalon is?

Szeretném, ha a zenei vonal újra számottevő lenne az életemben. Az egyetem előtt egy pop-rock bandában énekeltem. Ki kellett szállnom a suli miatt, de hiányzik a koncertezés, a könnyűzene. Hrutka Robit fantasztikus zenésznek és embernek tartom, az elmúlt egy évben többször is felléptünk együtt. Amikor a CAFe Budapesten egy szabadon összeállított zenés estre kaptam felkérést, rögtön ő jutott eszembe. Nem árulok el titkot azzal, hogy október 17-én tulajdonképpen debütálunk a CAFe Budapesten Robi tíz vadonatúj, nekem írt dalával. Megtisztelő, hogy komolyan gondolkodik bennem. Új szakasz kezdődik ezzel az életemben, és ezért nagyon hálás vagyok.

Nemrég forgattad első nagyjátékfilmed, a Brazilokat, melyben az egyik főszerepet, egy roma focistát játszol.

Igen, ez az első nagyjátékfilmem, jó feladat volt, első megmérettetés, amiben a munka tanulás és élmény is volt egyben. Kíváncsian várom a megjelenését. Remek emberekkel találkoztam és remélem, a történetünk eléri majd az embereket.