Szöveges tárlatvezetés a Szkéné Színházban Scherer Péter közreműködésével.

Közeledik a szeptember 17-ei Színházak Éjszakája, mi pedig ennek apropóján bemutatjuk a programban résztvevő színházakat. Ezúttal a Szkéné Színház kerül sorra.

Lenyűgöző boltozat, ami a Dunára néz, hatalmas szobrok, belül pedig egy jókora aula. Budapest egyik legimpozánsabb színházépülete főfunkcióját tekintve nem is színház, hanem egyetem. Sőt felfelé lépdelve a széles lépcsőkön az lehet a benyomásunk, hogy valami nagy titoknak vagyunk a tudói, egy szellemkastélyba kerültünk, amelynek az itt lakók nem, de mi ismerjük a rejtelmeit. A szkéné az ókori görög színpadok hátsó részén található épületet jelentette, tulajdonképpen a mai „kulisszák mögött” megfelelője. Ennek az építménynek elsősorban a hangulata mutat rokonságot a Szkéné Színház jelenlegi formájával: a Budapesti Műszaki Egyetem belsejébe eldugott bensőséges színházi világ valódi beavatottjainak érezzük magunkat, ahogy elhaladunk a képleteket és tervrajzokat magoló egyetemisták mellett.

EztRád - Scherer Péter (fotó: Mészáros Csaba)

Pedig a Szkéné mindannak ellenére, amit az elhelyezkedése sugall, egyáltalán nem titkos, a magyar színházi élet egyik legjelentősebb befogadó és kísérletező helye több mint félévszázada. Az 1961-ben létrejött Műegyetemi Irodalmi Színpadot Keleti István vezette, aki később többek között a Pinceszínházat is életre hívta. Az eredeti teret azonban hamar korszerűsíteni kellett: ennek a megvalósítását egy építészhallgatóra, Vidolovics Lászlóra bízták. Ezután kezdett rendszeresen fellépni itt a névadó Szkéné Együttes, valamint a BME Pantomim Mozgásszínház.

Az „amatőrizmus fellegvárából” alternatív játszóhellyé, klubból valódi színházzá Regős János változtatta a Szkénét. A Tanulmány Színház, majd a belőle létrejött Arvisura Színházi Társaság jelentőségét azok számára, akik nem ismerik, az egykori tagokkal lehet szemléltetni. Olyan neveket kell említenünk ugyanis, mint Scherer Péter, Péterfy Borbála, Pintér Béla, Schilling Árpád és a sort még hosszan lehetne folytatni a mai független színház jelentős alkotóival. Scherer így emlékszik erre az időszakra: „Nagyon sokat jelent nekem a Szkéné, tulajdonképpen a színészi cseperedésem, színészi kamaszkorom és amúgy is a fiatalkorom legszebb évei odakötődnek. Eredetileg Somogyi István (az Arvisura rendezője) hívott engem oda stúdiósnak. Nagy sorozatokat, sikeres darabokat játszottunk. És mindehhez még hozzá tartozik az is, hogy a darabokat egy vidéki házban kezdtük el megcsinálni egy kéthetes tábor keretében. A mai napig többekkel jóban vagyok innen és tartom velük a kapcsolatot. És persze sokakból kolléga lett.”

A külföldi vendégelőadások az itthoniakhoz hasonlóan jelentősek: megfordult a színpadon például Eugenio Barba társulata, az Odin Theatret vagy a The Living Theatre. A színházat ma Németh Ádám ügyvezető és csapata határozza meg, fontosságát pedig jól jelzik az itt dolgozó társulatok nevei: a Nézőművészeti Kft., a Pintér Béla és Társulata, a Forte, a Vádli Alkalmi Színházi Társulás, k2, stb.

Hamarosan a Színházak Éjszakáján is találkozhatunk a Szkéné alkotóival. A két évvel ezelőtti program annyira jól sikerült, hogy tavaly megismételték. „Ez valóban rendhagyó program, hiszen én vagyok az egyetlen olyan, a Szkénéhez kötődő színész, aki valóban a Műszaki Egyetemre járt” - mesélte Scherer. „Összeállítottam egy körsétát, amiben megmutattam a fali szekrényeket és a titkos vitrineket, helyeket és kiállított tárgyakat és közben sztoriztam. A folyosón meg lehet nézni és fogni a Lánchídnak egy láncszemét, ami hihetetlen, hogy mekkora!”

A Műszaki Egyetem K épülete, belsejében a Szkéné Színházzal (fotó: kth.bme.hu)

Az idei programban kétszer is szerepel a Nézőművészeti Kft. és vele Scherer Péter. „Gyulay Eszter dramaturg talált egy dán darabot, a Pinokkió hamvait. A leendő terveinket felolvasó színházzal szoktuk tesztelni, hiszen hallatlanul fontos, hogy mit szólnak a nézők egyáltalán az anyaghoz. A koncert esetében pedig a véletlen folytán – már ha vannak véletlenek – úgy alakult, hogy a Nézőművészeti Kft.-nek három olyan darabja is van jelenleg, amiben zeneszámok vannak. Nagyon szeretjük ezeket a darabokat és nagyon szeretjük ezeket a zenéket, úgyhogy ebből összeállítottunk egy minikoncertet.”

A 2016-os Színházak Éjszakájára jegyek itt kaphatóak.

(A történeti összefoglalóhoz Nánay István recenziója szolgált forrásként.)