Mohorán vette át a két színésznő a magas színvonalú színészi munkásságért járó elismerést.

A Tolnay Klári művészeti díjat tavaly, a színésznő születésének 100. évfordulóján alapította a mohorai Tolnay Klári Emlékházat is fenntartó Tolnay Klári Kulturális és Művészeti Egyesület.  A díjat, amelyet az Egyesület  a magyar kultúra szolgálatában nyújtott magas színvonalú és odaadó munkásságért ítéli oda a színház-, illetve filmművészet kiemelkedő alkotóinak, első alkalommal Vándor Éva és Reviczky Gábor vehette át.

Idén Kubik Annának és Venczel Verának adták át az elismerést szeptember 17-én délután a Nógrád megyei Mohorán található Tolnay Klári Emlékházban, amely az 1998-ban elhunyt, kétszeres Kossuth-díjas színésznő életútját bemutató fényképekből, személyes tárgyakból, családi ereklyékből és színházi jelmezekből álló emlékkiállításának ad helyet. Húsz évvel ezelőtt hozta létre Balla István, a Tolnay Klári Kulturális és Művészeti Egyesület elnöke az emlékház alapját adó kiállítást. Az 1998-ban elhunyt Tolnay Klári már nem láthatta a mohorai múzeumot, de több tárggyal ajándékozta meg a gyerekkora színterén formálódó gyűjteményt.

Kubik Anna Az ajtó című előadásban Varga Klárával (fotó: debreceni Csokonai Színház)

A Kossuth-díjas Kubik Anna a debreceni Csokonai Színház tagja, s érdekes módon jelenleg éppen Tolnay Klári szerepét próbálja. A Csokonai Színház ugyanis a Szélfútta levél című produkció bemutatójára készül. Falusi Márton  Mensáros László naplója és emlékezései alapján írta lírai dokumentumjátékát. Mensáros Lászlót Szilágyi Tibor, Tolnay Klárit Kubik Anna játssza majd az októberi premieren.

A másik kitüntetett, Venczel Vera érdemes és kiváló művész a Vígszínház tagja immár 48 éve. Száznál is több film és tévéjáték őrzi finom alakját és érzékeny színészi alakításait.

A Tolnay Klári kedves madarát, egy gerlét ábrázoló Tolnay-díjat Mile Ibolya keramikusművész alkotta. A szombati díjátadó rendezvény házigazdája Mohai Gábor előadóművész volt, az ünnepi hangversenyen Onczay Csaba és Onczay Zoltán csellóművészek léptek fel.

Forrás: Csokonai Nemzeti Színház