Premierajánlónkban nem csak mi beszélünk a bemutatókról, hanem az alkotókat is megszólaltatjuk.
A Herner Ferike faterja / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár / szeptember 29. 19 óra
Háy János darabját Bagó Bertalan állítja színpadra, aki már korábban is dolgozott Háy-szöveggel, amikor a Gézagyereket rendezte meg Zalaegerszegen. Fontos szempont volt számára a darabválasztásban, hogy a mostani rendezése egyféle folytatása lenne a korábbi munkájának. A darabról elmondta, hogy közel áll hozzá „a furcsa, groteszk humora, a szürrealitása, a téma időszerűsége. A három munkásember helyzete kicsit hasonlít a Godot-ra várva világához, szimbolikusságához”.
A Herner Ferike faterja - Krisztik Csaba, Kádas József, Kricsár Kamill (próbafotó)
A főbb szerepekre kiválasztott Krisztik Csaba és Kádas József kiemelkedő mozgásos kvalitásai kapcsán azt is elmondta, hogy ugyanúgy tekint minden színészre: „szerintem a szó is fizikai cselekvés. Azért választottam Krisztik Csabát, Kádas Józsefet és Kricsár Kamillt, mert jól illenek egymáshoz”.
Fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy az ő olvasata szerint ez nem egy rétegdarab és nem a vidék kritikája.
A szerző, Háy János arról beszélt nekünk, hogy miért nem vett részt a próbafolyamatban. „A szerző csak a szövegben lehet kompetens, s általában zavaró körülmény a próbákon. Beledumál olyanba, amihez nem ért, ráadásul azt érzékelteti, hogy volt egy nagyszerű darabja, amit épp most mészárolnak le a színészek rendezői vezényletre.”
A Herner Ferike faterja - Krisztik Csaba, Kádas József, Varga Lili (próbafotó)
Az írásaiból készült előadásokról is kérdeztük. „A szerző olyan, ha jó előadás születik, akkor persze csak azért, mert penge a darab, ha meg rossz az előadás, akkor jön, hogy ezeknek mindegy, mit ír az ember.”
Az előadást szeptember 30-án, október 2-án, 4-én, 5-én, 18-án, 19-én és 22-én is játsszák a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. Minden alkalommal este 7 órai kezdettel.
Nincsenapám, seanyám / Kolibri Színház / szeptember 30. 17 óra
Szabó Borbála darabját, ami egy kamasz lányról szól, aki a szülei elválása után gyakorlatilag magára, pontosabban két nagyon furcsán viselkedő (többek között Karinthyt és Kosztolányit szavaló) macskájára marad, Vidovszky György rendezi. Ráadásul nem is először, hiszen a Stúdió K-ban három éve már színpadra állította ugyanezt a darabot. A lányt most Nemes Anna alakítja, akinek főbb partnerei a játékban Tóth József, Erdei Juli, Szanitter Dávid, Ruszina Szabolcs és Megyes Melinda.
Nincsenapám, seanyám - Nemes Anna (próbafotó)
A Stúdió K-beli előadást látva felmerült bennünk a kérdés, hogy az irodalom meddig társ és honnan kezdve menekülés vagy egyenesen önmagunk kizárása a valóságból. Noha a határról Szabó Borbála sem tudott mit mondani, a kérdésnek elgondolkodtató nyomatékot adott: „A művészet mindig magában hordozza a szétesés, a megőrülés lehetőségét. Másrészt az irodalom segít megérteni, mondhatnám: megírni a saját regényünket. És amit már megírtunk, azt már látjuk is kívülről, röhögünk vagy sírunk rajta. De már nem szed szét”.
Vidovszky György elmondta, hogy középiskolai magyar tanárként sokat szenvedett attól, hogy amint tantárgyként kellett tekintsen a magyar irodalomra (számon kellett kérni és osztályozni), úgy érezte, egyre kisebb lett az esélye megértetni a diákokkal, miért jó olvasni. „Ez nagyon megnehezítette, hogy azt érezzük: a könyveket nekünk, embereknek írták azzal a céllal, hogy találkozzon a legbelső érzéseinkkel, hogy beépüljön valahogy az életünkbe.”
Nincsenapám, seanyám - Szanitter Dávid, Nemes Anna, Ruszina Szabolcs (próbafotó)
„Ez a darab nekem – ha tetszik – az irodalom erejéről szól, sok humorral, jó értelemben vett „középiskolás fokon”, egy lány sorsán keresztül, aki éppen pótvizsgára készül magyarból”- fejtette ki (egyik) sajátolvasatát.
A korábbi rendezésére feltett kérdésre elmondta, hogy ez az előadás – az azonos szöveget leszámítva - teljesen más lesz. „Erőteljesebb a lány képzeletbe menekülő világa, és élő zenét használunk. Ami pedig a legfontosabb: a történet közöttünk játszódik, a nézők a főszereplő szobájában ülnek majd.”
Az előadáshoz kínált drámafoglalkozás témája a gyermekkori illúziók elvesztése, a tinédzserkori magány, magárahagyatottság észlelése, és az abból vezető kiút megtalálása lesz.
Az előadás októberben 3-án és 6-án, novemberben 21-én, 22-én és 23-án is látható a Kolibri Pincében.
Vízkereszt / Katona József Színház, Kecskemét / szeptember 30. 19 óra
A Mohácsi-fivérek most Shakespeare Vízkeresztjét olvassák újra – és nem előzmények nélkül. Ugyanis Mohácsi János 2011-ben az akkor végzős kaposvári osztályával már tett egy erőteljes kísérletet ugyanezzel a Shakespeare-anyaggal, amelynek a teljes címe akkor a Vízkereszt, avagy elmentek ti a jó ... volt. És amely címnek a bukéját éppen az ő egyetemről való elmenetelük adta. Most Kecskeméten állítják színpadra a le- és átfordított darabot.
Vízkereszt (próbafotó)
Az előadás Violája, Trokán Nóra, aki már korábban is alakította ezt a szerepet Znamenák István kőszegi rendezésében, elmondta, hogy ebben az adaptációban alig van néhány mondat, ami egyezik a három évvel korábbi szövegével. A két rendező munkamódszere kapcsán arról is beszélt, hogy míg Mohácsi Jánosnál sok minden változik az olvasópróbától a premierig, Znamenák Vízkeresztjénél már csak azért sem volt erre lehetőség, mivel nyári színházról lévén szó, sokkal kevesebb idejük volt az előadás létrehozására.
Az előadást a szeptember végi bemutatót követően október 2-án, 4-én, 5-én, 6-án, 11-én, 15-én, 21-én és 26-án játsszák a kecskeméti Katona József Színházban. Minden esetben este 7 órától.
A tizedes meg a többiek / Magyar Színház / szeptember 30. 19 óra
A Magyar Színház első évadbeli bemutatója Dobozy Imre komédiája. Nem könnyű vállalás ez, hiszen, ha máshonnan nem, a filmváltozat révén alighanem sokunknak vannak erős emlékei és ezáltal erős elvárásai a most születő produkcióval kapcsolatban. Az előadást, melynek főszerepeiben Bede-Fazekas Szabolcs és Eperjes Károly lép színpadra, a Katona József Színház művésze, Lengyel Ferenc rendezi. Őt kérdeztük a készülő előadásról.
„A tizedes meg a többiek igazi legenda, ezért éppen úgy kell hozzálátni, mint bármilyen klasszikus műhöz. Tudni kell a hagyományairól, de közben úgy kell nekiugrani, hogy egy önálló, ma is érvényes előadást hozzunk létre. Amire már csak azért is van esély, mert a szöveget nem ülte meg a por az idők alatt, sőt! Keleti Márton és Szász Péter mondatai a magyar néplélekről ma is pontosak, találóak. Nem beszélve arról, hogy az oroszok már a spájzban vannak” – emelte ki azzal kapcsolatban, hogy benne is erősen élnek A tizedes meg a többiek emlékképei.
A tizedes meg a többiek - Eperjes Károly, Bede-Fazekas Szabolcs (Zsigmond László próbafotója)
Lengyel Ferenc elmondta, hogy a Magyar Színház kérte fel a darab megrendezésére, és nagyon örül neki, hogy A konyha tavalyi megrendezése után a Magyar Színház ismét bizalmat szavazott neki. Arról is kérdeztük, hogy mekkora rendezői szabadságot ad neki a mű. „Ha én szabadon és invenciózusan közelítek hozzá, akkor az anyag nem behatárol, hanem lehetőséget ad. Rajtam múlik, hogy mit kezdek vele – és rajtam aztán ne múljon!”.
Az előadást a szeptember 30-ai premiert követően október 1-jén és 19-én, novemberben pedig további három alkalommal tűzi műsorra a Magyar Színház.
Négy fal között / Tünet Együttes / helyszín: Jurányi Ház / szeptember 30. 19 óra
A címbeli négy fal a hálószoba intimitására utal. Ugyanis a Tünet Együttes és a Dollár Papa Gyermekei színész-rendezője, Ördög Tamás közös játéka a civilizált ember szexualitását mutatja be egy hétköznapi család történetén keresztül. Az előadás szereplői: Szalontay Tünde, Szász Dániel, Székely Rozi, Furulyás Dóra és Czakó Máté.
A négy fal között - Szalontay Tünde, Szász Dániel, Székely Rozi, Furulyás Dóra, Czakó Máté (imázsfotó)
Ördög Tamás elmondta, hogy az eltérő - kortárs táncos illetve prózai - képzettségek nem okoztak nehézséget a közös munkában, mivel eleve olyan embereket kértek fel, akiknek sem a beszéd, sem a testük használata nem okoz problémát. „A fő feladat leginkább a közös nyelv kialakítása volt. Egy táncosnak például nehezebb "karakterben" gondolkodnia, sokkal nehezebben tud saját magától elvonatkoztatni. De ennek sok előnye is van, mert így képtelen nem önmagából dolgozni, ami alapvetés volt az egész munka során.”
A téma intimitása és a 18-as korhatár miatt arra is rákérdeztünk, hogy mennyi teret ad az előadás a szégyenlősségre vagy éppen a szégyentelenségre? „A nézők ingerküszöbe kiszámíthatatlan, egy ilyen kis teremben pedig annyira hatnak egymásra és ránk is, hogy biztos vagyok benne, a szégyenérzet mértéke estéről estére változni fog. Elbújni biztos nem lehet” – nyugtalanított minket a rendező.
Az előadás október 1-én és 2-án is látható a Jurányi Ház Tünet Termében, este 7 órai kezdettel.
Bakkhánsnők / Miskolci Nemzeti Színház / október 1. 19 óra
Euripidész drámáját a Dionüszoszt a városából kitiltó uralkodóról és az isten bosszújáról Szőcs Artur állítja színpadra Miskolcon. A főbb szerepekben Bodoky Márk, Harsányi Attila, Szegedi Dezső és Tenki Dalma lesznek láthatóak.
Szőcs Artur elmondta, hogy már rendező szakon is sokat foglalkozott a görög tragédiákkal, amelyek közül a Bakkhánsnők jelentette számára a legnagyobb kihívást. „Euripidész utolsó tragédiájának minden mondata közt egy labirintus vagy, ha úgy tetszik kód húzódik meg, megfejtésre várva. Olyan kérdéseket feszeget, amik ősidők óta foglalkoztatják az embereket: hogyan viszonyulunk egymáshoz, az élethez, a halálhoz, a művészetekhez és Istenhez.
A tragédia a miskolci Játékszínben a zenés bacchanália műfaji megnevezést kapta. Fontos szerepet játszik benne a zene, az erdőben önfeledten, vadul táncoló bakkhánsnők megjelenítésére pedig egy különleges táncnyelvet választottunk, ami egyelőre maradjon meglepetés”.
Az előadást a bemutató után 2-án, 8-án, 19-én, 25-én és 26-án játsszák a Miskolci Nemzeti Színházban, minden alkalommal este 7 órai kezdettel.
