Premierajánlónkban nem csak mi beszélünk a bemutatókról, de az alkotókat is megszólaltatjuk.

A nép ellensége / Szegedi Nemzeti Színház, Kisszínház / november 4. 19 óra

Henrik Ibsen drámáját Bodolay Géza viszi színre Szegeden. A színlap szerint Dr. Stockmann Tamás a főszereplő. Ebből arra következtethetünk, hogy a történet magyar történet? – kérdeztük a rendezőtől. – Ibsen különösen is kortárs: az 1882-es megírás után 1950-ben Arthur Miller írta át saját amerikai korára – válaszolta Bodolay Géza. – Azóta ismét eltelt 66 esztendő. Nem tettem mást, mint megfiatalítottam a szereplőket: mindannyian harmincas éveikben járnak, így értelemszerűen: tegeződnek. Ezt a dramaturgiai ötletet a berlini Schaubühne előadásából vettük át, ám a többi megoldás már saját. Kétségtelenül sokkal közelebb kerül hozzánk Stockmann doktor története, akinek még a botja is jelen van a színpadon, igaz, mint a nagyapáink egykori emléke. Hogy a nevek használata a XIX. századot, a Bibliát avagy jelenünket idézi: döntse el a néző. Az biztos, hogy Ibsennek szándéka volt a névadással.

Sorbán Csaba, Jakab Tamás és Gidró Katalin A nép ellensége próbáján (fotó: SZNSZ/ Kelemen József)

Még egy kérdés motoszkált bennünk a premiert kíváncsian várva: Vajon ki ma a nép ellensége? - Ibsen alapvetően saját magát és sorsát vette példának – felelte Bodolay Géza. – Ami nem változott: a mindenkori „társadalmi vezetés” viszonya a szókimondó igazsághoz és igazságtalansághoz. Nézőként pedig szeretjük látni, ha legalább a színpadon igazunk van.

Az Ibsen-darab főbb szerepeit Sorbán Csaba, Borovics Tamás, Gidró Katalin és Pataki Ferenc játsszák. A premier után 5-én, 8-án, 9-én, 22-én, 23-án, 24-én, 26-án és 30-án szerepel műsoron.

Bertolt Brecht – Molière: Don Juan / Pesti Színház / november 4. 19 óra

Kovács D. Dániel rendező a Haramiák figyelemreméltó előadásával debütált tavaly a Pesti Színházban (kritikánk itt olvasható). Most Ungár Júlia fordításában Don Juan-átdolgozást visz színre Hajduk Károllyal a címszerepben, aki egyébként játszotta már ezt a hőst, vagy talán inkább a modern verzióját Bodó Viktor rendezésében a Katona József Színházban.

(Hegedűs D. Géza (fotó: Gál Bereniké)

A Sganarelle szerepében fellépő Hegedűs D. Géza így nyilatkozott a készülő produkcióról: – Nagy izgalommal vártam ezt a próbafolyamatot, többek között mert láttam Kovács D. Dániel korábbi munkáit. Nagyon tehetséges rendezőnek tartom, kíváncsi voltam rá, és örülök, hogy színészként is találkozhattam vele. A másik fontos ok, hogy a címszerepet játszó Hajduk Károlyt én vettem fel a főiskolára, mint az új osztályába növendékeket kereső tanár. Már akkor biztos voltam benne, amikor kiválasztottam az akkori 900 jelentkező közül, hogy egészen unikális színészjelenség lesz. Eddigi pályája pedig bizonyítja, hogy valóban az. Nagyon örülök, hogy a Don Juanban partnerek lehetünk. Olyanok vagyunk az előadásban, mint a fény és az árnyék, az égi és a földi, egymást feltételező két alak.

A Don Juant a november 4-i bemutató után 5-én és 19-én nézhetjük meg.

Szörényi – Bródy – Sarkadi – Ivánka: Kőműves Kelemen / kaposvári Csiky Gergely Színház, Agóra színpad / november 4. 19 óra

Bozsik Yvette legutóbb a Jézus Krisztus Szupersztárt rendezte meg Kaposváron, mai közegben, mai kérdésfeltevéssel. Megkérdeztük hát tőle, hogy ezt a rockballadát is kortársi környezetben képzeli-e el. – Abba a korba fogom a darabot elhelyezni, aminek a hatására íródott, a 70-es, 80-as évek magyar közegébe – felelte a rendező. – Természetesen a történet bármelyik korban játszódhat, ahol politikai rendszerek épülnek, így a mai világra is igaz lehet.

A Kőműves Kelemen próbáján, elöl Hüse Csaba és Kelemen József (fotó: Memlaur Imre)

A címszerepet, akárcsak a Webber-rockopera esetében, most is György-Rózsa Sándor játssza. Vajon lát-e kapcsolatot Jézus Krisztus és Kőműves Kelemen alakja között? – érdeklődtünk. Bozsik Yvette válasza szerint Kőműves Kelement sem áldozatnak, sem hősnek nem szeretné mutatni. – Ő is ugyanannak a rendszernek a része, és az eszméért képes feláldozni saját családját, feleségét is.  A darab végére viszont olyan katarzison megy keresztül, mely előrevetíti saját tragikus sorsát is – ígérte a rendező.

A Kőműves Kelement novemberben 4-én, 5-én, 17-én, 18-án, 20-án, 22-én, 25-én, 26-án játsszák.

Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok / Thália Színház / november 5. 19 óra

A kétszemélyes színdarabból „vizuális tánc- és színházi előadás” műfajú előadás készül Schell Judit elképzelésében, Schell Judit és Finta Gábor szereplésével. Azt kérdeztük a színésznőtől, hogy régóta dédelgetett álma-e ez a munka. – Már régebben megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy jó lenne valami önálló jellegű estet csinálni – azért használom ezt a furcsa kifejezést, hogy „önálló jellegű”, mert nem egy hagyományos önálló estet akartam. Az eredeti elképzelésem az volt, hogy olyan előadás szülessen, amiben táncosokkal együtt vagyok a színpadon. A Gellérthegyi álmokat majdnem 25 évvel ezelőtt forgattam nagyon sokat, és akkor egészen mást jelentett nekem ez a színdarab, mint most. Az est kapcsán nem is gondoltam először rá, aztán sorsszerűen újra a kezembe akadt, és kiderült, hogy nagyszerűen szolgálja azt, amit én szerettem volna megvalósítani: táncolni lehet, a víziókat megmutatni, különböző helyszíneket színpadra varázsolni egy pillanat alatt... Úgyhogy most ebben az előadásban minden összeadódott, a gyerekkor, az álom és az ambíció.

Finta Gábor és Schell Judit (fotó: Csatáry-Nagy Krisztina)

Azt is megtudtuk Schell Judittól, hogy a feladatban a komplexitás a legnehezebb. – Rendezőként én leszek felelős ezért az előadásért – mondta. – A saját bőrömet viszem a vásárra, meg Gáborét... Tulajdonképpen azért bátorkodtam megrendezni, mert annyi mindent szerettem volna, hogy megtörténjen ebben az előadásban, és nem akartam, hogy jöjjön egy rendező, aki kihúz belőle dolgokat és beleteszi a saját ötleteit. Azt szeretném látni majd a színpadon, ami az én fejemben volt, a víziókról, a játékokról, amiket a két szereplő játszik egymással, a múltjukról, amit egymásnak elmesélnek, és a jövőjükről, amit megálmodnak.

A látvány megvalósításában a Freelusion van a segítségünkre. Elmondtam nekik a koncepciómat, ők azt a saját nyelvükre lefordították és egy különleges technikával fogják megmutatni. A grafika, amit az előadásban láthatnak a nézők, az ő érdemük, a zene pedig Balázs Ádámé, aki a zenei betétek többségét írta. Mivel sok interakció lesz a vetített részekkel – másodpercre pontosan kell történnie mindennek, hogy az előadás egyik eleme a másikat tökéletesen kiszolgálja. Sok mindenre kell egyszerre figyelni, szélesebb koncentrációt igényel. Engem ez inspirál – de szerintem a nőkben általában megvan ez a képesség –, és kicsit otthon érzem magam tőle. Olyan, mint amikor minden gyerek egyszerre kérdez valamit, és nekem arra válaszolnom kell...

A Gellérthegyi álmok előadása november 5. után 6-án, 25-én és 26-án látható.

Dés – Geszti – Grecsó: A Pál utcai fiúk / Vígszínház / november 5. 19 óra

A zene és a dalszöveg alkotói, Dés László és Geszti Péter szinte példátlan sikersorozatot mondhatnak magukénak korábbi művükkel, A dzsungel könyvével. Húsz éve játssza a Pesti Színház. A rendező Marton László egyik klasszikus munkája, A padlás lassan harminc éve levehetetlen darabja a Víg repertoárjának. A készülő produkció kicsit sem szorul ajánlásra. Mindenki tudja magától is, hogy meg kell nézni. Aki esetleg mégsem tudja, annak idetesszük Boka János és Nemecsek Ernő képét: Wunderlich József és Vecsei Miklós (fotó: Szkárossy Zsuzsa)

A Pál utcai fiúk novemberi játszási napjai: 5., 6., 17., 19. és 26.