7óra7

Premier7

Premier7

2016. november 14 - 20.

2016. 11. 09. | 7óra7

Premierajánlónkban nem csak mi beszélünk a bemutatókról, de az alkotókat is megszólaltatjuk.

premier7_logo.PNGCájtstükk, avagy a bizonytalanok / k2 Színház / Átrium Film-Színház / november 15. 19 óra

A cím a zeitstück szót rejti, amely friss reagálású színpadi szöveget, aktualitással bíró kortárs drámát jelent. Valami különös ötlettől vezérelve azt kérdeztük a k2 alapító író-rendező párosától, Benkó Bencétől és Fábián Pétertől, hogy megváltó előadás lesz-e ez az ősbemutató.

k2rendezok_toldy.jpgFábián Péter és Benkó Bence (fotó: Toldy Miklós)

Reméljük, hogy nem – mondták. – Vagy nem úgy. Vagy igen? Vagy hát mit tudjuk mi. Bizonytalanok vagyunk. Ahogy az alcím is önmagáért beszél. Egyébként nyilván nem. Egyik előadás sem megváltó. Vagy volt ilyen? Lehet, hogy volt. Szeretnénk egy jó előadást, az tuti. 

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon azoknak a nézőknek, akik megbújni akarnak a színházi nézőtér sötétjében, kell-e tartaniuk valamitől. – Direkt kellemetlenkedő interaktivitásra nem kerül sor – ígérte a  szerzőpár. – Ámbátor… – folytatták –, ha minden jól megy, márpedig reméljük, hogy jól megy majd, akkor az előadásnak felsőfokú nyelvvizsgája lesz a nézők megszólításának színházi nyelvéből. Azt merjük állítani, hogy elképesztő nagy atrocitások nem fogják érni az Átriumba látogatókat. Bár bizonytalanok vagyunk, mert lehet, hogy de. Csak hát kinek mi az atrocitás, ugye. Egyébként az Átriumon kívül sokkal több mindentől kell tartaniuk a nézőknek, szerintünk.

k2.jpg

A Cájtstükk előadásában a k2-s Boros Anna, Borsányi Dániel és Domokos Zsolt játszik, s van két vendég, Gyöngy Zsuzsi és Bíró Kriszta. Az Örkény Színház színésznőjének részvételéről ezt tudtuk meg Benkó Bencétől és Fábián Pétertől:  

–  Hívtunk előtte más, nagy színésznőket, de nem értek rá. Úgyhogy vele dolgozunk és borzasztó, mert soha nem ér oda próbára időben, nem főz nekünk meglepetés-vacsorát, nem szól hozzá rengeteg konstruktív megoldási javaslattal a próbákhoz, nem hoz minden próbára két kiló milka csokit meg pilóta kekszet, nem segít rengeteget dramaturgiai kérdésekben és úgy egyáltalán, nem próbál teljes önátadással, teljes alázattal. Vicceltünk. Igazából mindig odaér időben, szokott csinálni meglepetés-vacsorát, nagyon sok konstruktív megoldási javaslata van a próbákon, milka csokikat és pilóta kekszeket is hoz állandó jelleggel, a dramaturgiai kérdések megoldásában élen jár és teljes mértékű önátadással és alázattal képes próbálni. Meg hát jelezte pár hónapja, hogy szívesen dolgozna velünk. Ez ilyen szerelem.

A Cájtstükk november 15-én és 16-án szerepel az Átrium Film-Színház műsorán.

Emilia Galotti / nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház / november 17. 19 óra

emilia2.jpgGotthold Ephraim Lessing műve abban az évben született, 1772-ben, amikor Bessenyei György a magyar drámatörténet kezdeteként számon tartott Ágis tragédiáját írta. 11 évvel később a németek már Schiller Ármány és szerelemjénél tartottak, amely műnek az Emilia Galotti kétségkívül előzménye, elődje. Lessing-darabot a magyar színházak igen ritkán játszanak, de történetesen az Emilia Galotti épp műsoron van, a Katona József Színház Kamrájában, abban a Bíró Bence-fordításban, amelyet most Nyíregyházán is színre visznek. Keresztes Attila rendezőt kérdeztük a készülő előadásról: –  Témájában az Emilia Galotti hasonlít az Ármány és szerelemre, de kevésbé megírt, egyszerűbb – ettől jó. Sok mindent érinthet az olvasata a gyereknevelés alapkérdéseitől kezdve addig, hogy mi lesz abból, ha a hatalom tehetetlen a saját hatalmával szemben. Ez a dráma elemi erővel szól becsület, tisztesség, szerelem kérdéseiről – ettől nehéz. Azt remélem, hogy van ezeknek az értékeknek még emlékezete.

Keresztes Attila a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának vezetője, s Nyíregyházán immár negyedszer dolgozik vendégrendezőként. Erről ezt mondja: – Nagyon megszerettem ezt a társulatot. Sokat dolgoznak, rengeteget játszanak, alig marad idejük alkotni. Mégis mindig megvan bennük a kedv, a szándék az elmélyülésre a munkában.

Az Emilia Galotti főszerepeit Dézsi Darinka, Horváth Réka, Horváth László Attila, Illyés Ákos és Vicei Zsolt játsszák. Az előadás november végéig nyolc estén szerepel műsoron.

Meseautó /  Madách Színház / november 18. 19 óra

Új feldolgozásban, zenés játékként mutatja be az ismert történetet a Madách Színház. A Meseautó szövegkönyvét Galambos Attila és Szente Vajk jegyzik, a zeneszerző Bolba Tamás. Az alkotók összeszokott csapatának a Csoportterápia és a Poligamy után ez már a harmadik közös munkája. Bolba Tamást kérdeztük arról, hogy miként zajlik egy ennyire ismert történet zenei átdolgozása.

meseauto.JPGMolnár Nikolett és Nagy Balázs (fotó: Madách Színház)

Kétféle musical létezik: az egyik eset az, hogy a zeneszerző szeretné a saját gondolatait, témáit közvetíteni, és ehhez keres megfelelő cselekményt, karaktereket. A mi esetünkben azonban a zene szolgálja ki az ismert történetet, nekem mint zeneszerzőnek pedig meg kell felelnem a rendező és az író által megálmodottaknak – válaszolta kérdésünkre a zeneszerző.

Nem csak a Meseautó története ismert, de a klasszikus film dalait is elvárhatják a nézők, vélhetjük. – Már az alkotói folyamat kezdetekor eldöntöttük, hogy valamilyen formában mindenféleképpen benne lesz a darabban az a bizonyos sláger. Végül úgy határoztunk, hogy az előadás szerves részét fogja képezni – tette hozzá Bolba Tamás.

A Meseautó főszerepeiben Nagy Sándor / Nagy Balázs, Molnár Nikolett / Simon Boglárka, Magyar Attila, Simon Kornél, Szerednyey Béla és Dobos Judit lépnek színpadra. A november 18-i bemutatót követően a hónapban további öt, decemberben pedig három alkalommal kerül színre.

Részegek / Nemzeti Színház, Gobbi Hilda Színpad / november 19. 19 óra

A 42 éves irkutszki író-rendező, Ivan Viripajev művét régi szövetségese és alkotótársa, Viktor Rizsakov rendezi meg, aki a Nemzeti Színházban legutóbb az Éjjeli menedékhelyet vitte színre. Ritkán fordul elő, hogy kortárs külföldi szerző műve két pesti színházban egyszerre szerepeljen műsoron, de most ez lesz. A Kamrában Morcsányi Géza fordításában és Gothár Péter rendezésében látható a darab, a Nemzetiben pedig Kozma András magyar verziójával találkozhatunk majd. Eleve az eredeti szövegnek is két változata létezik. Ezt mondja erről a rendező, Viktor Rizsakov a Nemzeti Színház magazinjában:

reszegek_eoszfoto-1270613.jpgViktor Rizsakov a Részegek próbáján (fotó: Eöri Szabó Zsolt)

- Valóban, két változata van: egy vulgárisabb és egy választékosabb. A részeg ember általában nem válogatja meg a szavait, és a színpadon a durvább szóhasználat segít érzékeltetni az ittasságot. Ezt a (f)elszabadultságot hitelesíti a szabadszájúság. Ugyanakkor szerintem a próbafolyamat végére meg fogjuk találni azt a nyelvet és előadásmódot, ami a trágárság túlhangsúlyozása nélkül is hitelesíti a játékot. Fontos viszont, hogy nem ez a kérdés határozza meg ennek a szövegnek a művészi erejét. A mai világban, amikor rengetegen vulgárisan beszélnek, izgalmasabb színházi feladat, hogy a trágárság elkerülésével próbáljuk meg felmutatni a történet mélyebb értelmét. Ugyanígy járunk el a részegség bemutatásával is: az előadás elején a főszereplőnket, Markot valóban részegen látjuk, amint egy fiatal lánnyal esik bele egy pocsolyába. Később viszont már nem esnek-kelnek a szereplők, hanem végigélik, kifecsegik az életüket.

A Részegek előadását a Nemzeti Színház november 19-én, 20-án és 30-án játssza.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr5011945063

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása