Premierajánlónkban nemcsak mi beszélünk a bemutatókról, de alkotókat is megszólaltatunk.
Orlando / Thealter – Trojka Színházi Társulás / Jurányi Ház, december 1. 19 óra
Orlando ikonikus hős. Virginia Woolf regényének címszereplője most színpadon jelenik meg Soós Attila rendezői elképzelése nyomán, aki így fogalmaz: – Egy olyan férfi történetét meséljük el, aki harmincéves koráig férfiként él, majd feleségét egy mészárlás következtében elvesztve nemet vált. Orlando igazi ellenfele saját maga. Szerelmes szemlélő, akinek az a sors jutott, hogy örökké éljen, és örökké keresse a férfiban a nőt és a nőben a férfit.
A két felvonásra osztott adaptációnkkal a regényt a darab első részében egy melankolikus férfi szemszögéből ábrázoljuk, akinek a szereplői mintha egy Caravaggio-festményből lépnének elő. A magányos szemlélőt a második részben gyakorlatilag megsemmisíti a nővé válás személyes és feszült vallomásossága: „a szerelemnek semmi köze a kedvességhez, a bőkezűséghez, a szerelem abból áll, hogy vagy gyorsan kibújunk a szoknyánkból, vagy leszaggatják rólunk” – Lady Orlando szerint minden lépésünk, minden döntésünk alapja a vágy, hogy kifejezzük magunkat másokban, önmagunk előtt.
Orlandót egy férfiasan nagy erejű fiatal színésznő, Petrik Andrea játssza. A további szerepeket Sztarenki Dóra, Egyed Bea és Mészáros Piroska alakítja. A Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett Staféta program keretében megvalósuló produkció a december 1-i bemutató után legközelebb január 12-én látható.
Valahol Európában / Magyar Színház / december 2. 19 óra
A jól ismert Radványi Géza-film musicalváltozata viszonylag régen nem szerepelt már fővárosi színpadon. Most azonban kibővíti az aktuális Dés László-kínálatot, hiszen a zeneszerzőnek ezen kívül is látható két műve a városban: A dzsungel könyve a Pesti Színházban és A Pál utcai fiúk a Vígben.
A Valahol Európában gyerekszereplői (fotó: Zsigmond László)
Az előadást rendező Nagy Viktor így látja : – Ez egy sötét történet, hiszen mindkét felvonása halállal végződik, mégis ott van benne a jó, a katarzis felemelő érzése, mert a zene feloldja a konfliktusokat, és enyhíti a fájdalmat. Az én olvasatomban Simon Péter, a karmester Don Quijote-szerű figura, aki önfeláldozó tettével hívja fel a figyelmet az elembertelenedő, kizökkent világra, és hozza el a megváltást védencei számára. Rendezői ars poeticám szerint nem a történelem átírt és újraértelmezett lapjai az érdekesek, hanem az, hogyan képesek az emberek átélni mindezt. Az emberséget keresem a történetekben.
Somlay Artúr egykori szerepében Reviczky Gábor lép fel. Partnerei többek között Mahó Andrea, Pavletits Béla, Ágoston Péter, Vida Bálint /Bősz Mirkó, Bede-Fazekas Szabolcs, Gémes Antos. A Valahol Európában előadását a Pesti Magyar Színház december 9-én, 10-én és 27-én délután és este is játssza.
A hülyéje / Miskolci Nemzeti Színház / december 2. 19 óra
Georges Feydeau elnyűhetetlen francia szerzőnek ezt a bohózatát A balek címen is szokták játszani. Témája a házastársi hűség/hűtlenség. A miskolci bemutató rendezőjétől, Szőcs Arturtól azt kérdeztük, hogy vajon valóban semmit nem vesztett a több mint százéves Feydeau a frissességéből, vagy igényel mai, kortársi megközelítést? – Az eredeti darab a múlt század elején játszódik, én viszont megpróbáltam közelebb hozni a kort magunkhoz – felelte a rendező. – Mivel Párizs a cselekmény helyszíne, próbálom közel hozni azt az idealisztikus, 70-es évekbeli Párizs-képet, ami az akkori filmekből ránk köszön. A jelmezek, a falak az akkori bátor divatot követik, már-már pop-artos.
Rendezői feladatát így látja Szőcs Artur: – Ha a bohózat jól működik, három órán keresztül a néző végig tudja nevetni vagy végig tudja izgulni. Azt gondolom, hogy egy bohózatban a pontos kottától, hogy ki mikor lép be, ki mikor hall meg és lát meg valamit, nem érdemes eltérni. Viszont meg kell találnom azt, amitől olyan lesz, mintha egy egészen más művet látnék. Feydeau tökéletesen megírta és felépítette a darabot, szinte olyan, mint egy nagyon pontosan működő óraműszerkezet.
A hülyéje a premier után december 3-án, 6-án, 10-én, 11-én, 14-én, 15-én, 20-án és 28-án látható.
Diótörő / soproni Petőfi Színház / december 3. 19 óra
Karácsony közeledtével sokan tanulmányozzák át a színházak műsorát, és természetes igénynek tekinthető, ha Diótörő-előadást keresnek. A soproniaknak nem kell tűvé tenniük semmit a Diótörőért: a Petőfi Színházban már december 3-án bemutatják a művet, s év végéig szinte folyamatosan műsoron szerepel. Az előadás rendező-koreográfusa, William Fomin hét éve Csehországban már színpadra állította Pjotr Iljics Csajkovszkij népszerű darabját. Most kereste azt a gondolatsort, üzenetet, ami a klasszikus darabot a gyermekekhez, a fiatalokhoz, az idősekhez egyaránt közel hozza: – Ne felejtsük el a szeretet, a szerelem, az érzelmi kötődés csodáját – mondta –, azt, ami két embert egy találkozásnál összeköt. Fontos, hogy minden újraéleszthető, átélhető a gondok, problémák, hétköznapok között és akkor nem lesznek sötét ablakok karácsonykor sem, hanem a fények mutatják az utat, a csúcsok, a mesék világában is.
A rendező-koreográfus megtartotta az eredeti E. T. A. Hoffman-történetet, nem dolgozta át a Diótörő és Egérkirály harcának klasszikus meséjét. A tánc nyelvén idézik meg az álmok és a valóság fantáziavilágának találkozását, a karácsonyi ünnepek csodáját.
William Fomin (fotó: Petőfi Színház)
Ahogy megfogalmazta, inkább arra szeretné a darabbal még felhívni a figyelmet, hogy az életben emberek találkoznak, majd gyakran szétmennek, nem találják egymásban azt a csodát, amely egykoron összekapcsolta őket. Meg kell találni, visszaidézni és feléleszteni mindezt, mert lehetséges és újból átélhető a csoda, vélekedik William Fomin, aki maga is játszik az előadásban; az Apa és a Varázsló szerepében lép színpadra.
Mása szerepében Olga Borisova-Pračikova / Herkovics Eszter/ Szabó Barbara Szofia látható, a Diótörőt Vasyl Sebastian vagy Rovó Péter táncolja.
A pokoli puncs-pancs / Pinceszínház / december 4. 15 óra
Michael Ende meséjéből zenés varázsjáték kerekedik Némedi Árpád zenéjével, Váradi Szabolcs dalszövegeivel, Felhőfi-Kiss László rendezésében. A szilveszter éjjelén játszódó lidérces kalandban szerepel egy Belzebúb keresztnevű varázslóprofesszor (Molnár Csaba), az ő aggasztóan Vám Piri nevű nénikéje (Juhász Réka), Miaurcella di Mauro macska (Szegvári Júlia), Krakél Karesz varjú (Formán Bálint), végezetül pedig Átkos Ákos pokoli végrehajtó, valamint Szent Szilveszter, a megelevenedő szobor, akik egyöntetűen Némedi Árpád. A mű boszorkányos szereplői hét óra leforgása alatt ezer csapással akarják sújtani az emberiséget. De ennek megakadályozása érdekében fellépnek az állatok titkos ügynökei, ami egy szép varjú-macska barátság kezdetét is jelenti.
A pokoli puncs-pancs olvasópróbája (fotó: Csicsely Zoltán)
A darabban erőteljesen végigvonul egy környezetvédelmi motívum – mondja Felhőfi-Kiss László rendező –, ami természetesen nem ennyire komoly, mint amit ez a szó így, ilyen hosszan, bonyolultan leírva jelent. Nekem személyesen ez is fontos volt, amikor kiválasztottuk. Emellett remek szerepek, remek helyzetek vannak az előadásban, és talán sikerül egy kis humort is belecsempésznünk, valamint remélem, hogy a frissen írt zene szintén hozzájárul a produkció sikeréhez.
Kérdeztük a rendezőtől, van-e kedvenc mondata a műből. Így válaszolt: – Nagyon élveztük a munka során, hogy különféle szójátékokat eszeltünk ki; például a Varjúra valaki azt mondja: "az egy sötét állat", vagy, amikor a Macska beüti a fejét, akkor valaki azt mondja: "ugyan, csak halucicálsz". Hogy mi lesz ezeknek a mondatoknak a sorsa, majd kiderül az előadásból.
A pokoli puncs-pancsra december 5-én 11-kor, december 27-én pedig délelőtt 11-kor és délután 15 órakor vihetünk magunkkal gyereknézőket.
