Van a vidéki patikus, aki kiruccan a nagyvárosba, életében először zülleni egy jót, s van neki egy felesége, aki, hívén, hogy az ura konferenciára megy, szintén hámon kívül töltene egy kis időt. Persze ugyanott. Eközben a három vénkisasszony piacra viszi a nevelt lányt, akit a hajóskapitány unokatestvérüknek szervíroznának, de annak csak a pénz kellene, mert a műlovarnőt szereti. Plusz még három darab remek bonyodalomszál.
A Kaviár című előadás első felvonása közben egy ízben cseppnyit elbóbiskoltam, de ebben nem a darab a ludas, hanem az, hogy a színészek inkább szerettek volna a társalgóban pletyizni, mint a megtekintésükre összegyülemlett népséget szórakoztatni, ezért aztán a színpadon tartották meg művészetüket. A darab állítólag 2005 óta van műsoron. Ennyi idő alatt, ha már vígjátéknak van hirdetve a mű, bele lehetett volna tenni ebbe az amúgy kiváló alapanyagba pár hasraesést, seggberúgást, szóval olyasmit, amitől röhögni kezd az ember. Esetleg Koltai Róbertet lecserélni. Mert ami színt és jót vitt a darabba, az a három vékisasszonyt játszó csapat, Pogány Judit, Esztergályos Cecília és Galambos Erzsi, valamint a Weingruber kocsmárost formázó Andorai Péter.
Ebben a bágyatag hangulatban telt a szünetem, félúton a hazaszökés és a visszamenés tétovája között, de aztán megadtam magam a konvencióknak és visszamentem. Jól tettem. A második felvonásban egy új társulatot, életbő komédiát, remek színészi teljesítményt láthattam, gyakorlatilag egy pillanatra se tudtam lehunyni a szememet.
Fényes dalait egy kivételével ki lehetne dobni a kukába, egy ilyen darabba legalább három darab slágert kell applikálni, míg ő összesen egy felet rakott bele, ami kevés - főleg tőle. Bár manapság már nem foglalkozik reklamációkkal.