A forma egyszerű, akin maszk van, az múltbéli figura, akin nincs, az mai - aztán csak hogy ez ne legyen készpénznek vehető, megjelenik egy mai alak egy másmilyen típusú maszkban - biztosan ő a hiányzó láncszem. A helyszín a gang, ami egy rondácska betonplaccot ölel körül. A jelenetek néha ezen a placcon, néha pedig a másodikon és a harmadikon lévő gangon játszódnak, amit fizikailag nem könnyű követni, de szerencsére ez a kisebb hányada az előadásnak. A házban egy néni jajgat, hogy kórházba vitték férjét, egy házmester házsártoskodik olykor-olykor, amíg egy asszony kidobja urát a bélyeggyűjteményével együtt, és hiába a bérházas polgári közeg, itt bizony egy kis paneléletképet is láthatunk. Miniatűr jelenetek múltból és jelenből nem összekötve, inkább egymás mellé rakva, de azért így is kialakul köztük valamilyen kapcsolat. Lakógyűlés nélkül társasházba exponált helyspecifikus performanszt pedig nem is érdemes csinálni.
A bérházas miliőhöz remekül illik az egész előadást végigkísérő diszkrét harmonikaszó - a hegedű könnyen közhelyessé válhatna, a wurlitzer meg túlzás lenne -, és bár két dal is felcsendül az előadásban, a belső udvar akusztikája és a vélhetően igen szerényre nyúlt próbaidőszak végül nem engedi, hogy ezeket halljuk is. Az viszont bizonyos, hogy elgondolt koncepcióból született egy nem éppen sodró és formailag talán túl sokat vállaló - múlt-jelen játék, szappanopera, interaktív játék, Pinokkió-etűd és közösségi happening is akad a szkeccsek között - előadás, amely közel sem használja kreatívan a rendelkezésre álló teret, és ennél jóval ütősebb dramaturgiát is magában foglal már csak az a 101 év is, amit ez a ház átélt, de végtére is színházi jeleneteket látunk, és ez már több, mint amibe gyakran performansz címén bele lehet futni.
A végén a kertben megejtett közös dinnyézés kedvesen esetlenül nyúlik túl önmagán, de szimpatikus gesztussá válik. Semmi giccs, semmi kényszer, csak egy kis dinnyézés együtt egy 101 éves ház kertjében. Nincs konklúzió és nincs vége sem. Sajnos nem derül ki, hogy miért nincs, így pedig kicsit hiányzik - a következő harapás dinnyéig.
_(THEALTER Feszt, 2012. július 27.)_
