7óra7

Tiszta mozi
7óra7: (7/10)
Közösség: (8/10)

Tiszta mozi

2012. 12. 07. | 7óra7

Közelebb! - Csizmadia Gegely, Szabó Emília

Köszönhető ez nagyrészt annak, ahogyan az alkotók a jól konstruált történetet működtetik: Guelmino Sándor érezhetően nem szándékozik előráncigálni a darabból semmi olyat, ami nincs benne, semmi mélyen szántó vagy annak ható mögöttest nem kanyarít az előadás mögé, ami a sztori szintjén könnyedén működik is. A frissen Londonba érkezett Alice nincs hozzászokva a baloldali közlekedéshez: taxis balesete után Dan kíséri kórházba, és a kísérgetésből hosszú románc szövődik a titokzatos amerikai bártáncosnő és a nekrologosz (nekrológ-író) férfi között. Persze az embernek soha semmi nem elég, Dan belezúg egy fotós nőbe, Annába, aki új könyvéhez készít róla portrét, de kosarat kap, úgyhogy viccből (avagy bosszúból) cseten, inkognitóban beszervez neki egy szexéhes pasit, Larryt. Ebből is hosszú románc szövődik. A két románc pedig keresztbe szövődik, hiszen titkon Anna is szerelmes Danbe, és ez alkalomadtán testet is ölt, Larry meg hát nagyon ösztönös ember, Alice pedig van annyira szép, hogy egy durvább menet erejéig az ágyba vigye.

Közelebb! - Szabó Győző, Szabó Emília

Egyébként rengeteg nem éppen váratlan, de ötletes fordulat építi a történetet, amiben a megcsalás tényleg a legkisebb probléma. Mindennek az egyediségét a Marber által körültekintő konstruáltsággal megírt karakterek adják, akik ugyan minden mozdulatukban, személyiségjegyükben különböznek a másiktól, viszont van bennük valami elemien közös is: nem képesek egymáshoz tisztán viszonyulni. A figurák élhetetlen évődését remekül hozzák is a színészek: Szabó Emília a titokzatos és meghatározhatatlan Alice-t, akinek szeretete, bár csak döntések mentén működik, egy életre szól, Bakonyi Csilla Annát, a nagyvilági fényképészt, aki házasságról házasságra sodródik, és a látszólagos távolságtartás mögött mindig elvész a szex adta örömökben, Csizmadia Gergely Dant, a nekrológ-írót, aki saját bevallása és az eladási statisztikák szerint is tehetségtelen regényírónak, és aki édesded módon anyapótlékot keres a szerelemben, valamint Szabó Győző a szókimondó és ösztönös vágyakat kajtató, de ösztönösségében valahol nagyon is bölcs Larryt.

Közelebb! - Bakonyi Csilla, Szabó Győző

De bármennyire is jó ritmusérzékkel működnek a figurák, a különbségeik – ami működtetné magát a drámát – és a lelkük szinte teljesen mellőztetik, aminek következtében nem tud megszületni például Larry természetes taplósága, vagy Alice egyenessége – és az se, hogy a legőszintébb ember egy prostituált, a legbölcsebb pedig tulajdonképpen egy ősember. Ezáltal viszont a dráma veleje hiányzik, amitől mindez megtörténhetne. Talán ez amiatt van, mert az előadás nem akar több lenni a Closer! című mozi hű, színpadi másolatánál – erre utal legalábbis a Cziegler Balázs által tervezett, filmes vágásokat könnyedén leképező, csúsztatható falakból felépített díszlet, valamint Kárpáti Enikőnek a filmben látható ruhákat színben és jellegben szinte a legkisebb varrásig koppintó jelmezei. És fel lehet róni, hogy ez tulajdonképpen tényleg a film hű színpadi leképezése, hogy az első és az utolsó jelenetnél megjelenő park olyan, mintha mozivásznon néznénk, hogy ebből adódóan hiányoznak a karakterek indíttatásai, viszont az előadás mindvégig sodró tud maradni, ráadásul társul hozzá egyfajta különös, váratlansággal átitatott hangulat – amit a jól felépített történet mellett üzembiztosan teremt meg a lágy zongorazene. Amiben nincs semmi fájó, nincs semmi kilátástalan, csak egy kellemes kis szerelmi harc.

Közelebb! - Bakonyi Csilla, Csizmadia Gegely

Ennek résztvevői alkalomadtán nem átallják a legaljasabb eszközöket előrántani, hogy megszerezzék szerelmüket. Viszont érthetetlen, hogy "Alice"-nek miért kell feláldoznia magát, hogy mi jelentősége van a parknak – ami ugyan csak kétszer jelenik meg, a darab szempontjából nagyon is fontos dolgok történnek –, hogy hol van mindebben a sorsszerűség – hiszen valahogy sorszerűen alakul mind Alice és Dan, mind Anna és Larry találkozása –, de kevés az olyan előadás, ahol az obszcenitás ilyen magától értetődően van jelen, ahol ilyen szókimondóan, és mégsem bántóan, hanem kifejezetten vonzóan beszélgetnek a legplasztikusabb szavak kíséretében a szexről. Az alkotók pedig végig tartják a kereteket, nincs líraian ködös, hatásvadász zárógesztus, ami azt hazudná, hogy itt valami mélyebbről van szó - még akkor se, ha egyébként akad itt sok minden a dolgok mélyén. Talán pont ez az, ami miatt utána azt érezhetik a nézőtéren ülő párok, hogy érdemes a szerelmi kérdésekkel néha talán kezdeni is valamit.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr718002063

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása