December elején kezdődtek a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában Ibsen Rosmersholm című darabjának próbái, Szőcs Artur rendezésében. A pszichológiát, politikát és misztikumot mesterien vegyítő színműben Ibsen egy ideológiák mentén végzetesen kettészakadt társadalom képét vázolja fel.

Az Ibsen-darab rendezője a színház keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: három éve foglalkozik a mű megrendezésével, erre most adódott alkalma. Ez a darab nagyon alkalmas arra, hogy "kérdéseket tegyek fel magamnak, a nézőknek" - mondta, hozzátéve: a mű a 19. század végén játszódik, de minden mondata olyan, mintha azóta nem telt volna el százvalahány év.

A rendező kifejtette: a darabot végigkíséri a politikai nézetek összecsapása, "efölött pedig Ibsen zsenialitása" áll, hogy mindezt krimibe öltötte. Most, hogy Magyarország választás előtt áll, "minden mondata üvölt a darabnak" - tette hozzá, megjegyezve: a műben érzelmek, indulatok csapnak össze, nem csak politikai szinten.

Az 1886-ban írt darabban Ibsen könyörtelen következetességgel keresi a választ arra, hogy lehet-e kimondatlanul hagyni a múlt vétkeit, és épülhet-e jövő őszintétlenségre és gyűlöletre.

A szerepekben Zayzon Zsoltot, Bohoczki Sárát, Gáspár Tibort, Bősze Györgyöt, Gyuriska Jánost és Molnár Annát láthatja a közönség.

Az előadásban Bohoczki Sára játssza Rebekka Westet, Ibsen egyik legösszetettebb nőalakját, akinek elemzésére Freud is külön tanulmányt szentelt.

„Sokat kell keresgélnem magamat. Leülök éjszaka, és azon gondolkodom, hogy hol van ez a nő bennem? Hogy jutott el idáig? Miért teszi meg ezt vagy azt a lépést? És még egy csomó kérdésre most sem tudom a választ. De legalább izgat, és mindennap rájövök valami újra. Szeretem az ilyen darabokat, az agyas dolgokat, ahol semmi csiribú-csiribá nincs, csak ezerrel azon vagyok, hogy ezt most miért mondom. Már kétszer dolgoztam Szőcs Arturral, és hamar kiderült, hogy abszolút együtt tudunk működni. Én értem, amit ő mond, ő pedig érti vagy megfejti, hogy miért csinálom azt, amit csinálok” – Bohoczki Sára az előadásról.

*A Miskolci Nemzeti Színház 2013/2014-es évadának egyik különleges vállalkozása, hogy Csehov Sirálya kétszer is színre kerül.*
Kiss Csaba igazgató decemberi bemutatója után február elsején Rusznyák Gábor értelmezésében is megnézheti a miskolci közönség Csehov remekművét, ezúttal a Csarnok kísérleti terében.

A Sirály című darabról Rusznyák Gábor rendező azt mondta: bár a Miskolci Nemzeti Színház mostani évadjában ez a második Sirály, a közönség ugyanakkor nem azt kapja, mint a korábbiban, amelyet Kiss Csaba, a teátrum igazgatója állított színre.

Rusznyák Gábor pályája során negyedszer találkozik Csehovval – a kaposvári Platonov és Három nővér rendezése, valamint a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémián rendezett Platonov-vizsga után ezúttal Csehov leginkább költői színművét viszi színre.

Koncepciójában kiemelten fontos a színészek és a szerepek közti viszony: a színészek Csehov komplex alakjain keresztül a tizenkilencedik század végi orosz vidék és az 1980-as évek magyar valóságának tragikus és komikus oldalát is megmutatják, mindeközben pedig önmagukat is keresik szerepeikben. Az előadásban főbb szerepekben Vándor Éva, Görög László, Kocsis Pál, Rusznák András, Czakó Julianna, Máhr Ági és Szatmári György lépnek fel.

Kiss Csaba korábban azt mondta: a magyar színházi életben jószerivel páratlan a miskolci színház kezdeményezése: egy színházban egy évadon belül kétszer, két fordításban, két rendezésben és két különböző szereposztásban mutatják be Csehov egyik legmélyebb és legszebb drámáját.

A miskolci Csarnok számos kihívással szembesíti az alkotókat – Khell Zsolt díszlete figyelembe veszi mind a tér adottságait, mind a Rusznyák által megcélzott prózai, mégis álomszerű hangulatot. Emellett az előadásban fontos szerephez jut a zene is: Márkos Albert szerzi az előadás különleges hangulatú zenéjét. Zongoraszó a szalonból, egy lelőtt sirály, örökké kitérő, reménytelen szerelmek – mindez életre kel az évad második SirályMM-rendezésében.

„Csehov a köznapiságból varázsol költészetet. Azt mutatja meg nekünk, hogy a mi egyszeri-egyszerű életünkben is mennyi a fájdalom, hogy mennyi ki nem mondott mondat reked meg bennünk, hogy mennyi felesleges és olykor nevetséges dologgal próbáljuk leplezni az eredendő érzékenységünket és sérülékenységünket, hogy mennyi energiát fordítunk arra, hogy igazoljuk ittlétünk fontosságát és értelmét… Hogy milyen illékony, megfoghatatlan pillanatokból áll is az élet. Egy író, egy színész, vagy bármelyikünk élete. Ezeket a pillanatokat fedezteti fel velünk rendezőkkel, színészekkel, nézőkkel Csehov” – Rusznyák Gábor rendező az előadásról.

A Sirály bemutatója február 1-én, szombaton lesz. Az előadás a bemutató után februárban további négy alkalommal látható: február 2-án, 16-án és 23-án este 7, valamint 5-én a miskolci SZEM keretében este 8 órai kezdettel.