7óra7

Bé mint Boldizsár
7óra7: (7/10)
Közösség: (8/10)

Bé mint Boldizsár

2015. 04. 04. | Turbuly Lilla

Bárány Boldizsár

Az előadás sem törekszik másra, mint hogy elmesélje ezt a kedves, mulatságos, ám nem tanulságok nélküli történetet, és ezt a célját színvonalasan teljesíti is. Fontos segítség ehhez a Vodku zenekar játékos, könnyen befogadható zenéje és Katona Gábor koreográfiája. A színészi játékmód egy kissé stilizált, távolságtartó, rájátszik azokra a sztereotípiákra, ahogy ezt vagy azt az állatot elképzeljük, és ez a kakasra, bárányra stb. jellemző mozdulatokkal együtt erősíti a szöveg humorát. (Megjegyzem, a legnagyobb derültséget a kisiskolás közönség körében szokás szerint azok a jelenetek váltották ki, amikor egyik vagy másik szereplő hasra-, hátra-, előre- stb. esett. Ugyanaznap este pedig egy nagyon is komoly/komor előadáson a felnőtt közönség ugyanígy reagált az esésekre-kelésekre. Úgy látszik, ebben a tekintetben Chaplin óta mit sem változott a világ.)

Az előadás látványvilágát a zöld szín határozza meg. Cziegler Balázs festett díszleteinek alapszíne ugyanis a fű és a lombok zöldje. A színpad két szélén forgatható elemekből áll össze a tágabb környezet, az erdő vagy az erdőbéli falucska képe, magán a színpadon pedig néhány egyszerű díszletelem jelzi a helyszínváltásokat: így például elég egy kis, kék szőnyeget kiteríteni, és máris a tóparton vagyunk. Az állatjelmezek találóak, karakteresek, legyen szó akár Mókus doktorról, Nyúl tanítóról vagy másról. Érdekes, hogy Bárány Boldizsárt kivéve valamennyiük arcát jórészt eltakarja a jelmezhez tartozó orr, szinte felismerhetetlenné téve a színészeket. Boldizsárra viszont csak akkor kerül orrkötés, amikor – rosszalkodásától nem függetlenül – kisebb balesetet szenved, de megjavulása után újra ő lesz az egyetlen csupaszarcú szereplő. Hogy miért? Talán a gyerekközönség mesehőssel való azonosulását szerette volna megkönnyíteni Őri Rózsa rendező.

Bárány Boldizsár

A színészi alakítások közül Schneider Zoltán Boldizsár Bertalanja az előadás legösszetettebb karaktere. Zord, tekintélyt parancsoló külseje néha már nem is csak a keményfejű kost, hanem – különösen, ahogy a kovácsüllőt veri – Héphaisztoszt, a kovácsistent idézi. A zord külső mögül azonban időnként kivillan a gyengéd, már-már anyaszívű apa, és a csetlő-botló „ember” is. Marjai Virág Borbála asszony szerepében az aggódó anya – szerető feleség vonal mentén mozog. Klem Viktor felelőtlen kis csibészből bűnbánó Boldizsárrá válik, és talán ebben a bűnbánós, dunna alá bújós jelenetben a legemlékezetesebb. Adorjáni Bálint látható kedvvel és lendülettel rajzolja fel a neki jutott Nyúl tanítót, Márton kapitányt és Mókus doktort. A többieknek (a Vodku zenekar tagjainak és a színház műszaki dolgozóinak) több szerep és villámgyors átöltözések is jutnak.

Bárány Boldizsár

Meglepő módon – ellentétben például a már több helyen játszott Sziget-kékkel – ez a különben ismert és népszerű Szabó Magda-mű (Kovács Krisztina átiratában) most került először színpadra. A színház honlapján négy éves kortól ajánlják. Felső korhatárt már csak azért sem mondanék, mert van olyan, lassan dédmamakorba lépő ismerősöm, aki saját bevallása szerint úgy évente egyszer újraolvassa a kis bárány történetét, akinek „Mint a hó, fehér a gyapja,/ van cipője, zöld kalapja,/ vállán uzsonnáskosár,/ iskolába mégse jár.”

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr868004977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása