A TÁGRA ZÁRT SZEMEK próbája valóban inkább próbának tűnik, mint kész előadásnak.

A Dollár Papa Gyermekei a Trafó stúdiójában rendszeresen szállítja szobaszínházi formában megrendezett előadásait. Ezek mind egy-egy ismert vagy kevésbé ismert mű sajátos adaptációi. Sajátos, mert a szobaszínházi forma óhatatlanul másfajta játékot követel meg, hiszen a színészeknek lényegében egyetlen eszközük van: saját maguk. Ezt a „sajátmagaságot” erősíti az is, hogy a színészek az előadásokban saját nevükön szólalnak meg és szólítják egymást. A játszók és a nézők közelsége, illetve az általában kör alakban berendezett „nézőtér” egyfajta intim hangulatot teremt, amely már önmagában érdekessé tud tenni egy előadást. Ám az még nem garancia a jó színházra, ha egy kicsit a néző is az események részesének érezheti magát.

Láng Annamária, Rába Roland, Urbanovits Krisztina (hátul), Ördög Tamás - fotó: Herbst Rudolf

A különböző drámákon alapuló Család-trilógia után Dollár Papáék most egy kisregényt és a belőle készült filmet vették elő, hogy ezt az alapanyagot is a maguk módján dolgozzák fel. A kisregény Arthur Schnitzler Álomnovella című 1925-ös műve, a belőle készült film pedig Stanley Kubrick utolsó munkája, az 1999-es Tágra zárt szemek, amely fülledt erotikájával és pornográf jellegű jeleneteivel annak idején sokaknál kiverte a biztosítékot, nemkülönben hozzájárult Tom Cruise és Nicole Kidman válásához (lehet, hogy ez adta az előadás alapötletét?). Bár a színlap szerint az előbbiből készült, a cím és maga az előadás is azt sejteti, hogy inkább a film volt az alap. Schnitzler kisregényében például alig fordul elő párbeszéd, a dialógusok egy részét a filmből emeli át az előadás.

Schnitzler elbeszélésének és Kubrick filmjének sztorija nagy vonalakban megegyezik: a jól menő magánpraxist folytató orvosnak felesége bevallja, hogy előző évi nyaralásukon olthatatlan vágyat érzett egy fiatal férfi iránt, akiért még férjét és gyerekét is kész lett volna elhagyni. Az orvost a vallomás éjszakáján egy halott betegéhez hívják, ahol a halott lánya szerelmet vall neki, miközben felesége szavai gyötrik, ezért nem indul el haza, hanem előbb egy fiatalkorú prostituálthoz megy fel, majd egy bárban zongoristaként dolgozó egykori egyetemi barátjával találkozik, aki elmondja neki, hogy egy titkos rendezvényre hívták az éjszaka, ahol bekötött szemmel kell játszania. Az orvos – hogy elfelejtse felesége vallomását – úgy dönt, belevág a kalandba, és megkéri barátját, hogy mondja el neki a jelszót, amivel bejuthat a titkos összejövetelre. Egy városszéli villában álarcos orgia szemtanújává válik, de kiderül, hogy illetéktelen vendégként érkezett, ezért először meg akarják büntetni, de aztán egy ott lévő fiatal lány feláldozza magát érte. Hazamenvén az orvos másnap az újságból értesül róla, hogy egy nő, akiről azt feltételezi, a megmentője volt, túladagolásban meghalt. Az elszenvedett sokkos élmények hatására végül mindent bevall feleségének.

Láng Annamária, Urbanovits Krisztina (hátul), Rába Roland - fotó: Herbst Rudolf

Schnitzler Álomnovellája a húszas évek Bécsében íródott, amely akkoriban a 20. század egyik meghatározó szellemi mozgalmának, a pszichoanalízisnek volt a központja, élén az osztrák fővárosban tevékenykedő Freuddal. A kisregény tulajdonképpen egy pszichoanalitikus utazás az elfojtott ösztönök világába: a jól szituált orvos házaspár egyhangúan normális életéről lehull a lepel, felszínre kerülnek a polgári gúnya alatt rejtőző titkos szexuális vágyak, az orvos pedig egészen valóságos utazást is tesz a normálistól eltérőnek tartott szexualitás legkülönbözőbb bugyraiban. A Schnitzler-kisregény finom erotikáját Kubrick a mozgókép egy az egyben ábrázolható kemény erotikájával váltja fel: itt már nem csak utalások vannak az orgiára, hanem szemtől szembe meg is kapjuk.

A TÁGRA ZÁRT SZEMEK próbája előadás az előadásban: a Kubrick-filmből készült háromszereplős színpadi adaptációt próbálja a rendező-főszereplő (Rába Roland), színésznő felesége (Láng Annamária) és egy színész (Ördög Tamás). Egyetlen színésznő lévén minden női szerepet Annamari játszik el, míg Roland, aki egyben a rendező is, az orvost alakítja. A Dollár Papa-féle előadás kettős reflexióval dolgozik. Egyrészt reflektál a „Tágra zárt szemek” című előadás készülésének körülményeire, másrészt az előadásbeli házaspár történetét megfejeli a szintén házaspár Roland és Annamari sztorijával, akik a különböző jeleneteken és szerepeken keresztül saját kapcsolatuk feltárására kényszerülnek, hogy végül kiderüljön házasságuk kudarca.

Urbanovits Krisztina, Láng Annamária - fotó: Herbst Rudolf

Ördög Tamás rendezése az első vonulatból ki tud hozni izgalmas mozzanatokat, a másik szál azonban szinte teljesen a levegőben lóg, és megmarad az ismert klisék és közhelyek szintjén. Roland és Annamari házasságáról ugyanis szinte semmit nem tudunk meg, és innentől kezdve teljesen érdektelenné válik, mi történik kettőjük között. Habár az alapötlet nem új, egy jól megírt szövegkönyv izgalmasan egymásra tudta volna reflektáltatni az orvosházaspár és a színészházaspár kapcsolatát. Úgy tűnik azonban, ilyen kidolgozott szövegkönyv nem volt, inkább a Kubrick-film egyes jeleneteire történtek improvizációk, amelyek vagy jobban, vagy kevésbé sikerültek. Ha viszont a kisregény és a film csak apropó, és valójában a próba cselekménye a fontos, akkor nem lehet megspórolni a kidolgozást. A Család-trilógia darabjai kész drámákra épülnek, s a biztos alapanyag megengedi, hogy az improvizáció ide-oda kalandozzon; ám ha az adaptált mű maga csak az egyik építőkő, akkor fennáll a veszély, hogy a kalandozások során a sztori eltéved, és egy széteső, sehova sem tartó előadás lesz a végeredmény. Úgy is lett.

Láng Annamária, Rába Roland, Ördög Tamás és Urbanovits Krisztina (hátul) - fotó: Herbst Rudolf

Bár a film orgiajeleneteit itt szerencsére nem reprodukálták, egy kis meztelenkedésből így is kijutott. Hogy Láng Annamária időnként megszabadul a felsőjétől, beleillik az összképbe, Rába Roland lemeztelítése azonban már kevésbé tűnik indokoltnak, főleg hogy azon a ponton – mikor az orvos lebukik a titkos orgián – sem a kisregény, sem a film nem vetkőzteti le a főszereplőt. Az ilyen, inkább szenzációhajhász naturalizmus helyett sokkal természetesebb a fiatal prostituálttal való meg nem valósult légyott jelenete. Eközben Rába Roland és Láng Annamária kiválóan játszik, Ördög Tamás és Urbanovits Krisztina pedig finoman háttérbe húzódva asszisztálnak hozzájuk.

A TÁGRA ZÁRT SZEMEK próbája valóban inkább próbának tűnik, mint kész előadásnak. Ha próbaként hirdetnék, egy rossz szavunk sem lehetne. Egy késznek titulált előadástól azonban többet várnánk.