Vidovszky György ma az egyik vezető színházcsináló az ifjúsági színjátszás területén, és hogy ez mennyire így van, azt ez az előadás is bizonyítja. 

Grúziában megdöntik a kormányzó uralmát, őt magát lefejezik; felesége és csecsemője menekülni kényszerülnek. Csakhogy a kormányzóné a nagy sietségben elfelejti magával vinni a gyereket, aki így egy jószívű cselédre, Gruse Vacsnadzére marad. Gruse a Kaukázus hegyeit és völgyeit átszelve, sok viszontagságon keresztül megóvja a kormányzó kisfiát, majd egészen saját gyermekévé fogadja; de mikor a régi hatalom visszatér, a kormányzóné a zsíros örökségért visszaköveteli őt. Gruse nem akarja adni, így a csélcsap, iszákos bíróra, Acdakra hárul a feladat, hogy kiderítse, ki az anya. Ő az ősi salamoni ítélethez fordul: a két anyajelöltnek erővel kell eldönteni, hogy melyiküké a gyerek; aki erősebb, azé. A bibliai történet szerint az igazi anya elengedte, mert nem akarta, hogy bántódása essék, így a bölcs Salamon neki adta a gyereket. Brechtnél viszont Gruse az, aki nem hajlandó húzni a gyereket, így bár nem ő a gyermek anyja, a bíró végül neki ítéli.

Mészáros Máté, Spiegl Anna (fotó: Éder Vera)

Brecht tandrámáját ezúttal Vidovszky György vitte színpadra a Budapest Bábszínházban, félig élő, félig bábszereplőkkel. Vidovszky ma az egyik vezető színházcsináló az ifjúsági színjátszás területén, és hogy ez mennyire így van, bizonyítja A kaukázusi krétakör is. Brecht szokásos módon kissé didaktikus drámájának ugyanis úgy adja izgalmas, modern és egy pillanatig sem szájbarágós értelmezését, hogy eközben a tizenévesekhez is közel hozza, és érthetővé teszi a történetet.

Az alapötlet maga – élő szereplőkkel és bábokkal elmondani a sztorit – nagyon találó, a rendezés pedig ezt következetesen végigviszi és kibontja. A koncepció szerint a főbb szerepeket – Gruse, Acdak, Szimon Csacsava, az Énekes – élő szereplők játsszák, a mellékszerepek többségét bábok, de ebben is többféle variációt találunk: félalakos bábu, zsinórral mozgatott bábu vagy éppen kézre húzható bábu. Mátravölgyi Ákos bábjai rendkívül találóak, ötletesek és viccesek, Vidovszky pedig hasonlóan ötletesen és humorosan játszik velük. A bábok szerepeltetése ugyanakkor nem csak izgalmas játék: egyrészt sokkal követhetőbbé teszi a nagyon sok szereplőt megmozgató történetet, másrészt a megszokott realista színjátszás helyett a figuratívabb játék felé tolja az előadást, ami azért is fontos, mert a realista játékmóddal nehezen összeegyeztethető, vagy legalábbis erősen diszharmonikus a brechti dráma parabolikus jellege.

Fotó: Éder Vera

A bábok mellett ne feledkezzünk meg az élő szereplőkről sem, különösen a Grusét játszó Spiegl Annáról és az Acdakot alakító Mészáros Mátéról. Spiegl Anna, aki eredetileg bábszínészként végzett, az előadás minden másodpercében bizonyítja, hogy egyszersmind kiváló prózai színész is. Gruséjában egyszerre van meg az akadályt nem ismerő amazon, a gyereket féltőn szerető anya és a sors által egy borzalmas férjhez kényszerített, szerelmes fiatal lány. Játéka egyszerre erőteljes és érzékeny, amivel tökéletesen hitelessé és élővé teszi Gruse alakját.

Mészáros Máté ellenben prózai színészként, leginkább karakterszínészként ismert, Acdak karakterét pedig mintha rászabták volna. Az iszákos, kissé korrupt, a törvényeknek fittyet hányó, de mindig az igazságérzetnek megfelelően döntő bíró komikus alakját folyamatosan önmagára reflektáló humorral adja elő, egyszerre mutatván a figura komolytalanságát és az ítélethozatalban játszott fontos szerepét, melynek összeegyeztetése talán a legnagyobb színészi kihívás ezzel a szereppel kapcsolatban. (Más kérdés, hogy isten mentsen egy olyan bírótól, aki nem a törvények, hanem egyfajta homályos igazságérzet nevében ítél.)

Spiegl Anna (fotó: Éder Vera)

Két ilyen erőteljes színészi alakítás mellett Szolár Tibor az eseményeket kommentáló Énekesként, Horváth Márk pedig Szimon Csacsavaként inkább csak alájátszanak a két főszereplőnek, ahogy teszi ezt Jankovics Péter is, több kisebb,élő szerepben. Jó párost alkot viszont Pethő Gergő a kegyetlen Őrvezető és Lendvánczky Zoltán az ütődött Fafej szerepében. Lendvánczky az álhaldokló férj, Juszup szerepében is emlékezetes magánszámot ad elő. Fergeteges humora miatt említést érdemel még Gruse bátyjának és sógornőjének jelenete – a két kövér embert két disznóra emlékeztető báb „játssza”, azokat pedig Ács Norbert és Kovács Judit.

Humoros, izgalmas, a legjobb értelemben vett ifjúsági színházat látunk tehát, amely Zsótér Sándor rendezésein túl is bizonyítja, hogy a tanmeseszerű Brecht-darabok is nagyon tudnak élni, ha értő kezekbe kerülnek.

(2016. április 18.)

A kaukázusi krétakör adatlapja itt található.