A fantasy-szerű történetben Köles Ferenc viszi el a show-t.

Vörösmarty Csongor és Tündéjébe nemcsak 15-16 éveseknek törik bele a bicskája, hanem sokat tapasztalt színházrendezőknek is. A bölcseleti kérdéseket boncolgató, veretes nyelvezetű művet a legtöbbször leveti magáról a színpad, és még az olyan jó szándékú modernizálások is csúfos kudarcban tudnak végződni, mint nem olyan régen Szabó Borbála átirata az Átriumban.

Kócsy Mónika, Darabont Mikold és Blahó Gergely (fotók: Mihály László)

Horgas Ádám visszatérő rendező a Pécsi Nemzeti Színházban, Szentivánéji álomja már több mint két éve fut sikerrel a nagyszínpadon. A Csongor és Tünde számos ponton ezt az előadását idézi, így a látványos díszletek és jelmezek, vagy éppen a videóvetítések folytonos használata – ezek révén izgalmas, szinte fantasy jellegű látványvilágot varázsol az egyébként is fantasy-szerű történethez. Hogy azonban nem egy újabb nehezen emészthető Vörösmartyt kapunk, hanem valóban színpadilag értelmezhető művet, az nem annyira a látványelemeknek, mint a történetvezetésnek és az eredeti mű átgondolt színpadra alkalmazásának köszönhető.

Az egyébként is sokszor unalomba fulladó Csongor és Tündéket az alkotók az előadás hosszával tudják még súlyosbítani. Ez a dráma színpadon húzást igényel, nagyon nehéz belesűríteni minden mozzanatát, gondolatát vagy akár szereplőjét  egy előadásba. Horgas Ádám szerencsére nem bánt félreértelmezett tisztelettel Vörösmarty művével: bátran húzott ki teljes szövegrészeket, szereplőket (például Ledért); befogadható hosszúságúra vagy éppen rövidségűre nyesve a darabot, nyelvileg is modernizálva a szöveget.

Rubind Péter, Józsa Richárd, Köles Ferenc és Baki Dániel

A Csongor és Tündében talán éppen a két címszereplő története a legkevésbé érdekes, és ez az előadás sem tudja igazán megindokolni, miért is nézzük őket. Ahogy sok más darabban, úgy itt is a pórnépből verbuválódott figurák az izgalmasabbak, Balga és Ilma: ők valóban hús-vér, emberarcú szereplők, nemkülönben humorosak, főleg Balga, akit Köles Ferenc formál meg átütő erővel. Már-már azt mondanám, Köles viszi el a show-t, és nem is túloznék nagyon. Balga és a három ördögfióka keresztbe-kasul egymást átverésének története válik az előadás központi elemévé – minden más leginkább körítésnek tűnik.

Hogy az előadás megnézése nem helyettesítheti az eredeti mű elolvasását, nyilvánvaló, de az elsősorban megszólított középiskolás korosztályt láthatóan teljesen lekötötték a színen történtek. Vörösmarty veretes és színpadidegen drámai költeménye ezúttal megtalálta helyét a deszkákon.

(2017. január 19.)

A Csongor és Tünde adatlapja itt olvasható.