Az alkotók az egyes jelenetekre helyezték a hangsúlyt, a történet jól követhető elbeszélése helyett a kleisti világ színpadi megteremtésére törekedtek.

Heinrich von Kleist elbeszélése több magyar nyelvű színpadi feldolgozást megért már, elég, ha Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című darabjára gondolunk, melyet néhány éve Znamenák István rendezésében láthattunk a Nemzeti Színházban, vagy éppen a Hegymegi Máté-féle, nagy szakmai sikert elért Kohlhaasra. A legújabb színpadi adaptáció egy egyetemi társulatnak, a pécsi Janus Egyetemi Színháznak (JESZ) köszönhető: Zakariás Máté rendező Kautzky-Dallos Máté dramaturggal írt új szövegkönyvet az epikai műből.

K – Egy ország két lóért (fotó: Kondor Alexandra)

Az ellene elkövetett jogtalanság miatt fél Németországot lángba borító Kohlhaas Mihály történetében nemcsak a reformáció és ellenreformáció zavaros időszakát láthatjuk, hanem zaklatott káeurópai jelenünkre is ráismerhetünk. Kleist mesterien tárja fel a jog látszólagos uralma alatt megbúvó, ismerősen urambátyámos rendszert, ahol a formális igazságszolgáltatást felülírják az átláthatatlan rokoni és haveri kapcsolatok. Léhűtő hercegek, semmirekellő lovagok, korrupt bírák mindenhol, a becsületes lócsiszár pedig az igazságosság elveihez tartva magát próbálja elismertetni igazát. Kohlhaas nem a két lóért, nem is pusztán az ellene elkövetett galádságok miatt fog fegyvert, hanem mert nem bírja elviselni, hogy a jogtalanság válik törvénnyé országában. Így lesz a törvény megvesztegethetetlen harcosából törvényen kívüli.

Kohlhaas Mihály a JESZ változatában (Michael) K-ra egyszerűsödik, mintegy felidézve Kafka hőseit, Josef K.-t A perből vagy K.-t A kastélyból (de éppen gondolhatunk a bűnözők sajtóban használt megnevezésére is). Az átláthatatlanul szövődő kapcsolatok világa, melyet Kleist bemutat, valóban kafkai, hiszen például A perben szintén a joguralom látszata mögött megbúvó, teljesen kiismerhetetlen szövevényrendszer sejlik föl. „K. elvégre jogállamban él, mindenütt béke van, érvényben van minden törvény” – olvashatjuk Kafkánál, és az „elvégre” eme naivitása jellemzi Kohlhaast is, amíg nem kénytelen szembesülni a jóhiszeműsége által elfedett nyers valósággal.

K – Egy ország két lóért (fotó: Kondor Alexandra)

Zakariás Máté és Kautzky-Dallos Máté nyolcvan percesre húzta Kleist novelláját: bizonyos szálakat – például a feleség, Lizbeth történetét – épp csak megidéznek, a kleisti világ színpadi megteremtésére törekedve a történet jól követhető elbeszélése helyett. A hangsúly inkább az egyes jeleneteken van, mint az egész koherenciáján, így egyfajta nem rossz értelemben vett töredékesség lesz az eredmény. Kuti Gergely Michael K-ja már a lázadók vezéreként lép elénk, jóval az előadás kezdete után, a Kleist által hosszasan ecsetelt előzmények bemutatása nélkül.

Az előadás fő erőssége a közeg megjelenítésében rejlik. A mihaszna nemesek otromba viccelődése, a börtönőrök packázása vagy a brutális vallatás jelenete kemény, durva, amorális világot mutatnak, amely kiáltó ellentétben áll Kohlhaas szilárd elvekre alapozott erkölcsi univerzumával. A nem profi színészek néhol érezhetően nem profi játéka (például az olykor feltűnően sok tévesztés) az egységes és láthatóan lelkes társulati munka mögött feledhetővé válik, és külön is említést érdemel Cserdi Zsolt Herseként, az ügyet a maga nyerseségében képviselő szolgálóként, valamint Tál Achilles a viccesen ellenszenves Elmer fejedelemként.

K – Egy ország két lóért (fotó: Kondor Alexandra)

Zakariás Máté izgalmasan használja a teret: a színészek olykor a közönség soraiból jönnek elő, olykor oda térnek vissza, vagy épp ott játszanak. Kuti Letícia díszlete egy asztal, egy szék, illetve három, építkezéseknél vagy épp tüntetők távoltartására használt kordonelem, amelyek végig fontos funkciót kapnak az előadásban. A kordon jelzi magát a börtönt is, ahova K önmagát feladva kerül.

Külön ízt jelentenek az intertextuális poénok, például A tanú című film zsemlyegombócos jelenetének beledolgozása a darabba, ahol a szemináriumra készülő őr ezúttal nem a proletárdiktatúra és a Duma bojkottja iránt érdeklődik az utolsó vacsoráját evő halálraítéltnél, hanem a deus ex machina és a katharszisz jelentését szeretné megtudni. Deus ex machina végül nem lesz, Dr. Kotász megérkezik. Hogy katharszisz van-e, azt mindenki döntse el maga.

(2017. március 22.)

A K – Egy ország két lóért adatlapja itt olvasható.