Talán emlékszünk: Terry Gilliam Brazil című filmje mesterien keverte össze George Orwell 1984 című regényének kereteit Kafka A per ének nyomasztó atmoszférájával, valamint a
Talán emlékszünk: Terry Gilliam Brazil című filmje mesterien keverte össze George Orwell 1984 című regényének kereteit Kafka A per ének nyomasztó atmoszférájával, valamint a
Sirma, a reménytelenül szerelmes hentesmester a második felvonás jelentős részében egy szívvel a kezében sétálgat fel és alá. Virág helyett ő már csak ilyen praktikus
A Fischer Ádám célzatos és koncepcionális szándéka mentén létrejövő A kékszakállú herceg vára című előadás nem kevesebbre vállalkozik, minthogy Hartmut Schörghofer nem
Egy tesze-tosza féltaps után a szünetben a sok minden mellett épp azt próbáljuk megfejteni, hogy most vége az előadásnak, vagy csak felvonásközt élünk át. Megállapodunk az
A Budapesti Kamaraszínház „kultúragyárának” gépsorairól ismét egy olyan termék került le, mely egyértelműen a mennyiség növelését szolgálja a minőség rovására. A
Verdi zenéje adott, és ez már plusz pont. Az Aida margitszigeti bemutatóján kapunk hozzá még fergeteges hangokat, egy kellemes rendezést, igényes játékot, no meg egy pár
A szerelemről évszázadok alatt kiizzadott bölcs mondások egyike sem említi meg a legmélyebb ösztönökből kibuggyanó, színtisztán hormonvezérelt, testnedvektől iszamós, a
Egy angol férfi. Egy magyar nő. És egy szék. Történetek, érzések és játék. Kísérlet a Merlinben, ami vállalja is, hogy az. De mégis kivel, mivel? A nézővel, a
Az előadás elején az ötletes forgószínpadon befordul a nézőtérre egy ágyikó, egy éjjeli szekrény, egy zöld pizsamás kisfiú és egy plüss-Süsü. Gergő előveszi a