Bálint András rendező nem az ismeretlenre való rácsodálkozás tisztaságával nyúlt az Asztalizené hez, hiszen színházában, a Radnótiban már bemutatták Térey drámaremekét.

Azért nemigen lehet kárhoztatni Goldonit, hogy romantikus-szerelmes vásári szórakoztató komédiának írta meg a Chioggiai csetepaté t, az viszont tárgya lehet a kárhoztatásnak,

Precízen kidolgozott jellemek, parádés színészi játék és szellemes szövegfolyam fogadja azokat a szórakozni vágyókat, akik délutáni vagy esti programként a Gárdonyi

Egy méhkaptár, két „csavargószatyor”, tele kacatokkal, amik már senkinek sem kellettek, egy szemeteskuka, egy kabát és néhány kartonpapír. A díszlet- és jelmeztervezőnek,

Azt hiszik, minden a legnagyobb rendben van a munkájukkal, családjukkal? Vagy épp azt gondolják, hogy nem? Arra gondolnak, hogy csak önök hoznak áldozatot és senki más? Vajon a

Mi van, ha életmentő erkölcsi lózungjainkra épült kártyavárunk leomlik, öncsaló üres frázisaink hamissága kristálytisztán kezd zakatolni a fülünkben, és eltűnik a homok,

A hétköznapi életben „továbbképzésnek” nevezik. A szerencsésebb munkahelyeken jó néhány napig tart valami pofás kis szálloda rideg konferenciatermében, ahol felkészült

Emma és Robert házas, és van két gyerekük, ahogy Jerryéknek is. Jerry és Robert gyerekkori barátok, és a két család is csodásan megvan egymás társaságában. Festeni sem

Dunai Tamás József Attila Minden rendű emberi dolgokhoz című versével kezd, amellyel könnyedén és előre értelmezve vezeti fel az előadást – ez akár még az annyit idézett

Lássuk be: a kötelező olvasmányok „muszáj” voltával vívott csatákból rendszerint a könyvek kerülnek ki vesztesként. Ez a helyzet Jókai Mór A kőszívű ember fiai című