A Gyűjtögetők című előadás nagyon sok elvárásnak akar megfelelni, csakhogy ezek nem a nézőtől származnak.

Kötelezővé kellene tenni, de nem az iskolákban, hanem közéletünk szereplőinek, hon- és városatyáinknek, valamint csatolt részeiknek.

A következménynélküliség az, ami Kovács D. Dánielt Brecht-Molière Don Juanjában leginkább foglalkoztatja.

Znamenák István olyan, abszurditásaitól hamis világot teremt, ami már az „ahogy azt Móricka elképzeli” szélsőségein is túlmutat.

Az erős monodrámából egy csóró, mindenhol elspórolt valami lett .

Mert nincs az a rejtett dolog, ami ismertté ne válna. És nincs olyan titok, ami ki ne tudódna. (Lukács evangéliuma 8:17)

Könyves Kálmán és Álmos herceg tetszés szerint behelyettesíthető Szapolyaival és Dózsával, kuruccal és labanccal, Kádárral és Nagy Imrével, Orbán Viktorral és Gyurcsány

A Dada Cabaret eltalálja a mértéktelenség mértékét.

Az előadás a sokszínű, és ezért ellentmondásos és mind a mai napig értelmezési harcok tárgyaként szereplő ötvenhatos forradalmat egy egyre inkább félretolt és háttérbe

Izgalmas színház ez. Egy csöppet talán túlhajtják, ám még ezen is jól érződik az az elementáris vágy, hogy egy generáció hangját tolmácsolják, amely nem érti, mi ez az