A Faust alapvetően egy félresiklott életű, reménytelen és boldogtalan középkorú ember mély és szövevényes kalandozásáról szól, Balázs Zoltán pedig a Budapest

A Shakespeare által megrajzolt és a Stúdió „K” színészei által megelevenített karakterek gyakran tükröt tartanak a nézők orra elé: felfedezhetjük bennük a 21. századra

Mi van, ha életmentő erkölcsi lózungjainkra épült kártyavárunk leomlik, öncsaló üres frázisaink hamissága kristálytisztán kezd zakatolni a fülünkben, és eltűnik a homok,

Mi marad az utódoknak, miután kipróbáltunk minden ki- és feltalált világszemléletet? Mi az a forma vagy tartalom, amihez nyúlhatnak, ha valahogyan élni akarnak? Mi történik

Külső szemnek, aki nem él, vagy élt, vagy nincsenek hozzátartozói a határ menti területeken, ellentmondásosnak tűnhet az ottlét. Az előadásban leginkább Erdélyről és a

A Novák János rendezte és Scherer Péter által játszott Klamm háborúja című osztályterem-színházi előadás, úgy tűnik, szerencsésen hagyományteremtőnek bizonyul.

Skizofrénia. Hipnózis. Tudatalatti. Izgalmas, borzongató jelenségek, melyek mindig vonzzák a nagyközönséget. Az előadás viszont messze meghaladja a populáris regisztert,

Mocorgó: egy beszélő név. Próbálkozik, próbálkozik, izeg-mozog, de nem találja a helyét a világban; kiábrándult, mindenben csalódott: a családban, a szerelemben, a

Fülledt nyári nap az orosz világ szebbik, gazdagabb, arisztokrata felén. A tökéletes béke és nyugalom, a gondtalanság látszata azonban végzetes konfliktusokat rejt: az unalom, a

Ha egy darabot több színház is játszik párhuzamosan, annak minden bizonnyal van jelentősége. Az éppen százéves Liliom (1909-ben volt az ősbemutatója) ilyen: a kaposvári Csiky