Ősi ellentét feszül urbánusok és népiek között. Valószínűleg már Ur és Uruk lakói is jó adag arisztokratikus felsőbbrendűséggel tekintettek falvakban güriző, egyszeri
Sirma, a reménytelenül szerelmes hentesmester a második felvonás jelentős részében egy szívvel a kezében sétálgat fel és alá. Virág helyett ő már csak ilyen praktikus
Egy nappaliba csöppenünk, ahol a fröccsét iszogató apa beszélget feleségével városuk feszült helyzetéről. Közben tizenéves lányuk épp egy kötelezőt olvas. Ekkor hirtelen
Furcsa ambivalencia feszül neki a krónikus lerészegedés állapotának: gyakran azért iszunk – mit iszunk, vedelünk! –, hogy elfelejtsük azt, amit igazán akkor látunk tisztán
Egy tesze-tosza féltaps után a szünetben a sok minden mellett épp azt próbáljuk megfejteni, hogy most vége az előadásnak, vagy csak felvonásközt élünk át. Megállapodunk az
A Radnóti Színház Solness építőmester előadása nem tűz ki maga elé teljesíthetetlen célokat, ugyanakkor nem is blöfföl. Egy dologra vállalkozik: Ibsen drámáját alaposan,