Milyen nagyszerű, és visszagondolva éteri érzés, amikor csöppségünk még karonülő vegetatív lényként hol szende mormotaként, hol fel-felcsendülő szirénagépként

Három színész, három alma, bor, whisky, körömdarabok, egy kanapé, egy asztal, egy függöny és meg is van alapozva a hangulat, a kompozíció és a történet: egy napon a

A férfi színészek hitelesen játsszák el a félig férfi, félig női szerepeket, ami nem lehet egy könnyű vállalkozás. Mozdulataik nőiesek, ám hangjuk, tekintetük férfias

Adott egy család, egy halott apával, egy alkoholista, számító fiúval, annak ideggyenge, törtető ex-feleségével, egy síró-picsogó, sokgyerekes, álszent lánnyal, egy hazudni

A cselekményt értelmetlen lenne folyamatában feltárni, hiszen az előadás maga a cselekmény, és, ha megtennénk, nem maradna semmi, amiért érdemes lenne végignézni. Ha jobban

Férfi és nő, mint színész és színésznő játszik egymással a valóságban, a színpadon, vagy valahol máshol, próbálják levetni maszkjaikat, miközben minél jobban és jobban

Elég különlegesen hangzik, ha azt mondjuk a Kolibri Színház legújabb kísérletére, hogy bábopera-tanmese, pedig ezzel még közel sem mondtunk el róla mindent. Az egyszerű,

Kellemes, a csehovi nihilt derűsen felfestő első felvonás ad alapot a bizakvásnak arra nézvést, hogy a Három nővér nem fog átfordulni ordító melodrámába és túldramatizált

A városligeti ex-BNV-területen fekvő sajátos formavilágú vendéglátóipari üzemegység, a Pántlika Bisztró koncepcióváltásának az egyik igencsak kecsegtető újítása, hogy