Van-e közünk sok száz kilométerre eső, sok tíz éve történt igazságtalanságokhoz, emberi gyarlóságokhoz? A régmúlt kettészakított faluja elmond-e valamit a jelen

Örkény István Macskajáték című kisregényéből és drámájából Gáspár Ildikó készített egy kerek egész, átlátható színpadi változatot, groteszk humorral és

Cselekménye ott kezdődik, ameddig a hasonló fajsúlyú szerelmi vígjátékok már csak ritkán jutnak el: Amy (Für Anikó) és Michael (Lengyel Ferenc) tizenöt év házasság

Pedig az alaphelyzetben minden adott ahhoz, hogy egy egyszerre izgalmas és tartalmas történet elevenedjen meg a színpadon. A fogyatékkal élő lányát egyedül gondozó, az

Ebből aztán egy végtelenül idegesítő és idegesítően végtelen előadás születik, majd másfél óra telik el addig, hogy el legyen már temetve szegény Tarelkin, aki immár

Pedig a felütés, az első felvonás, a vasútállomáson játszódó rész kifejezetten érdekesen indul: a színészek – és mi magunk is – a kezdésre várakozunk, szerencsénkre

A cselekmény nem egyszerű, mert nagyon sok Plantagenet van benne, azoknak van nagyon sok rokona, fattya, felesége, anyja, gyereke, szövetségese és ellensége, követni sem egyszerű,

Szó se róla: utóbbi tere (ezúttal is Adriana Grand munkája, nota bene: ő fordította a darabot románra, és ő a szinkrontolmács is az estén) is rendkívül egyszerű, Tóték

Hát nem is megy tovább, itt marad, és Masnival múlatja az időt, miközben hangoztatja a Portugáliát, és mi tagadás, Masni helyében nekünk is megfordulna a fejünkben, hogy

Ebből kiindulva Mása, Olga és Irina, valamint a Prozorjov-ház népe és környezete valójában nem is létezik, csak létezésre utaló jeleket adnak, meglehetős elrajzoltsággal.