Sylvester Lévay és Michael Kunze minden patetizmustól mentesen, már-már tabusértésszámba menően közelíti meg a művészi és zsenilét kérdését, amennyiben megfosztja a Nagy

Történt valamikor a 19. században, hogy ifj. Johann Strauss úgy gondolta, lefesti a háború utáni Ausztria légkörét, és ez 1874-ben, egy önmagából kivetkőző, a problémákat

Szilágyi László és Zerkovitz Béla 1926-os művét azon túl, hogy szinte kivétel nélkül minden drámaíró megirigyelhetné, minden rendező színpadi álma is lehetne. Mondhatni

Hegedűs D. Géza az Egy csók és más semmi című, a színlap szerint operett műfajú (de talán hívebb lenne a valósághoz a zenés bohózat megjelölés), habkönnyű,

Nehéz dolga van a szerelemmel annak, aki grófnak született és énekesnőt szeret, vagy aki grófnak született és mindenkit szeret, vagy aki grófnak született és azt hiszi, hogy