A veszprémi színház előadásában nem a kapuzárási pánik kérdései vagy az asszimilációs problémák a meghatározók, hanem az öncsalás és az önhazugság konstruált

Benjamin gyakorlatilag végzett az egyetemen, azonban a szó valódi értelmében nincs neki senkije, nem csoda, hogy elege lett a világból, a szüleiből, az ürességből, s egy

Egy vajszívű, birtokos apa, egy kotnyeles, mégis jó lelkű anya, jóképű, homályos múltú udvarlók és nem kevesebb, mint öt eladósorban levő lány. A XIX. századi angol

Múlt és jelen csap össze egy nem látható, de az első pillanattól érezhető dimenzióban, amelytől az előadás hasonló hatást ér el, mintha egy pszichothrillert néznénk:

A poklot poklát megjárni Sopsits Árpádnál nem lehet csak úgy, nála alaposan miszlikbe kell aprítani mindent, amiben megcsillanhat a túlélés reménye. Ez a látkép nem vízió,

Azonban arra kérdésre, hogy miért kellett színpadon megszólaltatni ezt a művet – bár a dráma rengeteg lehetőséget kínál –, nem kapunk igazi választ. Azon kívül persze,

Egy olyan történet, amelyben Dionüszosz, a bor és a mámor (voltaképp az ösztönlét) istene új földi helytartóként jelenik meg, már önmagában beszédes, főként ha ehhez

Törőcsik Mari ismét színpadon. Ez több, mint jó hír. Jó Törőcsik Marit energiával telve, örömmel, szépen játszani látni, és bízunk benne, hogy még sokáig lesz

A rinocérosszá válás története aktuálisnak látszik éppen. Megy az ember az utcán, és szembejön vele egy rinocérosz – ez ekkor még szokatlan jelenség. A kávézó népe

Ha nézőnk ezen az estén a Mexikó-Argentína meccs helyett inkább a színházat választotta, pontosabban a Városmajorban vendégeskedő kassai Thália Színház előadását, akkor