Van a közismert anekdota az Othello egyik vidéki előadásáról, amelyben Jago egy igen találó jelzőt kap az egyik nézőtől.* Remélhetőleg a Vígszínház Othello előadását
Benjamin gyakorlatilag végzett az egyetemen, azonban a szó valódi értelmében nincs neki senkije, nem csoda, hogy elege lett a világból, a szüleiből, az ürességből, s egy
A Hargita vadromantikus, székelyek, magyarok, románok lakta vidék, ahol nem sokkal Trianon után a történelmi hátszél nem nagyon kedvez a felnőtté válás apró-cseprő dolgaihoz.
Rögtön két színdarabot is magában hordoz a Nemzeti Színház idei harmadik bemutatója. Zsótér Sándor Makszim Gorkij Vassza Zseleznováját – az 1935-ben készült második
A család az emberi társadalom támasza, a biztos pont, az origó, ahonnan mindenki elindul és ilyen-olyan formában vissza is tér oda. Ha valamire figyel szorgos civilizációnk, akkor
Minél többet tanulmányozzuk történelmünket, annál világosabban látszik, hogy mai politikai és társadalmi helyzetünk nemhogy nem újkeletű, hanem a gulyásleves, a pirospaprika