Helyesebben: annyi van, ahány ember, sőt, ahány helyzet. Vegyük a legbanálisabb történetet, ami akár indulhat egy pályázaton is a másfél gépelt oldalas társadalmi

Sőt, itt semmi nem biztos.

Soha nem fogjuk megtudni, mi történt.

Lehet, hogy a zsidók ölték meg Solymosi Esztert. Szerelemvágyból? Féltékenységből? Csak úgy? Lehet.

Egyszer csak rátaláltunk Szilágyi Katalin színésznőre, aki éppen a Jégbüfében az utcára néző pultnál ült és kávézott. Mi kintről figyeltük őt, amíg elfogyasztotta az

A Terra Nova című produkciónak már a szerkezete is árulkodik a szándékáról, ugyanis még mielőtt részeseivé válnánk az alkotók fantáziája által létrehozott virtuális

Érthető ugyan, hogy egy egyszeri – pláne helyspecifikus – előadás esetében az alkotóknak nem mindig van idejük számításba venni az adott tér adottságait – bár

A rakoncátlan istenek Zeusz tanár urat várják, de mivel ő az égi munkálatok helyett jellemzően inkább a földi gyönyöröket keresi, a magára maradt osztály nem találván jobb

Talán nem nehéz a dolgunk, lévén egy nagyon is ismerős alaphelyzet tárul elénk a színpadon: emberek csoportja egy határozottan ember külsejű lénnyel találkoznak, akiről nem

Tarantino Kutyaszorítóban című filmjét az alkotók nem egyszerűen színpadra állították, hanem a történet vázát megtartva újragondolták, eljátszadozva azzal a

Nagyon sokáig szinte kezelhetetlen szélsőségek között ingázik az előadás, ugyanis lehetetlen eldönteni, hogy mit látunk . Furcsa és bizarr poénokkal megtámogatott

Nehéz lenne annak a dolga, aki egyértelmű választ szeretne találni arra, hogy a Lukács László rendezte előadás tulajdonképpen miről is akar beszélni . Márpedig úgy tűnik,