Óz birodalma legyen a színház maga – forintos ötlet. Silló Sándor rendező – aki a regény magyar változatát készítő Szöllősy Klára műfordító szövege alapján

Mindehhez pedig csak egy látszólag teljesen egyszerű keret szükségeltetik. Kukorica Jancsi története ugyanis egyszerre többféleképpen kel életre a színpadon. Ruszina Szabolcs,

Egy közös történés története

A Bálint-ház idő múltával egyre szűkösebbé váló előterében, gyermekeiket oktató, egymásra ismerő felnőttek és gyerekeskedő

A történet szerint Boldizsár nagyapjával, azzal a bizonyos háztetőn lakozó hegedűssel és Zebulond szamarukkal él egy kis faluban. Évekkel ezelőtt veszítette el az

Már csak azért sem, mert a látványszínház definíciója vélhetően nem merül ki abban, hogy legyen zene, legyen díszes és szórakoztató. Amikor ugyanis látványról

Ötlet, célkitűzés és egységes, a történetet értelmező keretekkel ellátó formavilág látszólag jelen van a színpadon, de épp ezzel a látszólagossággal van látható

Pedig a keret alkalmas lenne arra, hogy a mesélést a lehető legtágabban értelmezze: valós szereplők narrálják saját történetüket, apa és lánya együtt építik közös

A produkció ugyanis – egyébként felvállaltan – mindössze történetet mesél el, helyesebben felidézi, megidézi azt. Ezt azonban egyrészt szívvel és stílusosan teszi,

A Komáromi Jókai Színház pedig, úgy tűnik, ismeri ezeket a szabályokat. Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjéből olyan zenés mesejáték készült, amilyen

Novák János rendezésében pedig a mese tényleg mese: minden annyi, amennyi, nincs benne kesergés, de túlcifrázás se, egy szépen, könnyedén, mindvégig ötletesen elmondott