A dolog pikantériája az, hogy úgy tűnik: a rendezőnek bizonyos szinten kifejezett igénye volt az aktualitásra, legalábbis ezt látszik tükrözni Dmitrij Kosztyuminszkij

A Kocsis István által írt darabból könnyedén ki lehet szemezgetni az alapvető kérdéseket és problémákat: a szerelemét, a megélhetését, az egyensúlyát, a társadalomhoz,

Az első jelenet pedig szimplán briliáns. Egy ember hazaérkezik, és hullik szét körülötte a világ: az asztal összerogy, a szék darabokra esik, a fogas nem bírja a kabátot, a

Nagy lélegzetű este a Peer Gynt az Örkény Színházban. Már az első pillanatban, amikor láthatóvá válik, hogy a színpad láthatóvá vált. Mármint Izsák Lili díszlete

A Trilógia Maraton egyes trilógiáin belül Gergye Krisztián remek ívszerűséget talált, és ahogy az előző három rész esetében, úgy ezúttal is a személyestől haladtunk, egy

Mindez amúgy egy roppant didaktikus keretbe van bújtatva, a nézőket fogadó, két ugató-csaholó, esernyős idegenvezető – akik a vendégek -kiirtására- kiigazítására

Az előadás legizgalmasabb eleme maga az alapszituáció: Vonnegut egy nem létező darabját nézzük, amiben nem csak, hogy megjelenik az író is - állandóan kommentálva,

Ezt az érzetünket azonban biztosan nem Kentaur díszleteinek köszönhetjük. Abban ugyanis, azon kívül, hogy nagy és élethű – tulajdonképpen egy sztenderd amerikai nagyváros

Garai Judit alkalmazta színpadra a novellát, s meggyőzi a nézőt arról, hogy színpadra való a történet, hiszen a szöveg önmagán jócskán túlmutat, ráadásul mostanában

Goldoni komédiája nem bonyolítja túl sem a cselekményt, sem a jellemeket: egyszerű figurák kerülnek bele kissé megspékelt helyzetekbe, most éppen egy világnagy lódító aratja