Ha nézőnk ezen az estén a Mexikó-Argentína meccs helyett inkább a színházat választotta, pontosabban a Városmajorban vendégeskedő kassai Thália Színház előadását, akkor

Latex bőrcuccokban punk és lightrock zenére előadni egy Katona József–Spiró György-drámát elég meredek, de miért pont így ne lehetne. A hatalomba beleőrült emberek

Klasszikusok, modernek, kortársak, drámai és filmes jelenetek parafrázisai, humoreszkek találkoznak a színpadon Novák Eszter rendezésében, a tatabányai színészek

A gondolkodó ember kénköves keserves útján mindenképpen belebotlik olyan kérdésekbe, amelyek a saját határairól szólnak. Ezek gyakran a valóság és képzelet határait

Miután zárt függönyök előtt meghallgatjuk Lehár Ferenc az est zenei világának változatos hangulatát felvezető nyitányát, egy meglehetősen furcsa látvány tárul elénk a

Ezúttal tényleg nem kell a „barokk” jelzőtől megijedni. A Kamra előadásában ugyanis posztmodern mesejátékot látunk a jósolt végzetet elkerülni kívánó királyról, a

Kis magyar szocio-abszurd egy kis vakonddal, akinek a fejére csináltak. Érthetjük a kis vakondot egy kis közembernek is, azonban a HOPPart előadásában sokkal fontosabb a

A rinocérosszá válás története aktuálisnak látszik éppen. Megy az ember az utcán, és szembejön vele egy rinocérosz – ez ekkor még szokatlan jelenség. A kávézó népe

Bámulnak felfelé az emberek. Nem kicsit, hanem nagyon bámulnak: mozdulatlanul, meredten, semmivel sem törődve, tán csak egy-egy pillanatra visszatérve a valósághoz, majd folytatva

Alföldi Róbert rendezésében nem elég a Bánk bán aktualitását hangsúlyoznunk, hanem sokat kell beszélnünk könnyedségről, humorról, egyértelmű érthetőségről, ami