A helyzet eléggé „lankasztó”. Szeretnénk hinni, hogy a történet a 14. századi reneszánsz Anglia sajátja, de nagyon úgy tűnik, hogy nem. Shakespeare drámája időtlen, ami

„Lassan járj tovább érsz”, „Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik”, és még sorolhatnám a mondásokat, de igazából semmi közük az előadáshoz. Elsőre jól

Helyesen ismerte fel a kaposvári színház vezetése, hogy a cigányok társadalmi státusa, az együttélés, a kulturális különbségek, az előítéletek és az úgynevezett

Nincs is talán hálásabb feldolgozandó téma, mint a házasság szent, ámbár annál bonyolultabb intézménye, és a páros lét viszontagságainak, a nő-férfi örök ellentétnek

Lukas cipővel, feslett felöltővel és zálogjeggyel teli zsebbel nyílik a művészet míves kapuja, mert mi más adhatná a filozófiához az alaphangot, mint a korgó gyomor? A

Ezt az előadást még nem láttuk.

Külső szemnek, aki nem él, vagy élt, vagy nincsenek hozzátartozói a határ menti területeken, ellentmondásosnak tűnhet az ottlét. Az előadásban leginkább Erdélyről és a

Van a színművészetnek egy olyan ága, amely a mindennapokban jószerével észrevehetetlen, annyira hozzátartozik életünkhöz. Ha nem lenne, nagy feltűnést keltene, ha van, nem is

Nyári mulatság. Kellemes muzsika, nagy hangterjedelemmel rendelkező színésztársulat, látványos mozgásábrázolás, dekoratív díszlet, mutatós jelmezek, ötletes rendezői

Hogy milyen gondolatok cikáznak egy tizennyolc éves, érettségi előtt álló, drámatagozatos diák fejében? Na, ott aztán összekeverednek a folyton vissza-vissza térő költők